„ ALL is ONE” divatfilozófia

1525315_611251458964135_280478716_n„ Minden egy testvérem” filozófiája rendkívül népszerű a nyugati jógavilágban és ezoterikus világban. Az imperszonalista filozófia tombol spirituális körökben. Sok újonnan megjelent jógaiskola is erre a filozófiára alapítja tanításait. A hippik között is nagyon népszerű volt ez a gondolkodás a 60-as években. Holott ez a filozófia a jógázás és minden spirituális út zsákutcája.

Mi is ez a nézet ? Az imperszonalista filozófia követői azt
mondják minden egy, minden Brahman. Te is én is egyek vagyunk és Istenné
válhatunk miután felemelkedtünk a transzcendentális szirtre.

Az önmegvalósítás tökéletessége az, hogy elveszíted a személyiséged és belemerülsz a mindent átható Brahman energiába.

Hmm…. miért is olyan népszerű ez a filozófia? A védikus szentírások szerint az örökké való lélek, az élőlény úgy száll alá az anyagi világba, és veszíti el tökéletes sat cit ananda helyzetét, hogy pont ez az elképzelés kísérti meg. Istenné válni. Én vagyok az élvező és
irányító. Amint ez a gondolat jön az eredetileg tiszta élőlénynek, abban a pillanatban itt találja magát az anyagi világban.

Az önmegvalósítás célja is az,
hogy újra megtisztítva a tudatunkat újra megismerjük eredeti lelki
helyzetünket, amely egy  örök, teljes
tudással  és boldogsággal rendelkező
lelki forma kapcsolatban a legfelsőbb személlyel akinek ő szerves része és
határenergiája.

Az imperszonalista filozófia
zsákutcája az, hogy igaz elviszi az önmegvalósítás útján járót a félútig, azaz
a lélek megtisztul annyira, megérti , hogy nem anyag és hogy minden a Brahman
de a hiba, hogy ezt végcélként hirdeti. Ennek az az eredménye, hogy az élőlény,
még ha el is éri a Brahmant és egy időre ott vegetál, utána újra cselekedni
akar és mivel lelki szinten nem tud, ezért újra alászáll az anyagi világba ,
hogy karmát végezzen. Szóval nagyon nem jutottunk semmire.

Felébredni egy dolog, észre venni
azt, hogy álmodtál. De az egy másik dolog, hogy miután felébredtél mit
csinálsz? Mit kezdesz, ha nem tudod ki vagy, mi a kapcsolatod az Abszolút
Igazsággal.

Tehát az imperszonalista filozófia
féligazság és becsapja az élőlényt a valódi azonosságával kapcsolatban. Azt a
tudatot erősíti benne, hogy Isten lehet aki az élvező és irányító. Ez az
elképzelés volt az oka a leesésünknek. A legviccesebb az egészben, hogy ugyanez
a filozófia van elrejtve az imperszonalizmusban spirituális út címén.

Ezért is olyan népszerű ez az
ezoterikus vírus, ami fertőz a lelki utat keresők körében.

Akarunk megszabadulni a
szenvedésektől, de csak azért, hogy jobban élvezzünk, magasabb szinten.

Az élőlény eredeti helyzetében
örömkereső, csak épp rossz helyen keres. Az ideiglenes anyagi energiában. Ha
ezt megfordítja és tudatát összekapcsolja az eredeti forrásával aki szintén egy
örömkereső személy , Isten, akkor milliószor nagyobb boldogságot fog
tapasztalni mint a szenvedésektől mentes imperszonalista állapot.

Ez a filozófia megmérgezi  a valódi lelki életet.  Not all is one !!!!!

Folyékony szépség!

1238384_625371660885448_7989392653647369146_n

A jóga rávilágít az élet nagy igazságaira!

Inda ősi jóga szentírásai csodálatos elméletekről beszélnek a lélekörökkévalósság illetően. Az emberiség félelme a halál felfoghatatlan tényévelkapcsolatban megérhető. Nem tudjuk honnan jövünk és hová tartunk. Megfejthetetlenkérdésekkel találjuk magunkat szembe és mivel nincs megoldás a kérdéseket aszőnyeg alá söpörjük. De valóban megoldás ez? A jóga több ezeréves tudományafelnyitja a szemünket ezekre az igazságokra. Miért fontos, hogy ezeket azigazságokat megértsük? Mert ha megértjük a lélek természetét, akkor nem fogunkaggódni a test megszűnése miatt.

Ahogy a Bhagavad Gíta tanítás is mondja:

dehino ‘smin yathá dehe      kaumáram yauvanamjará
tathádehántara-práptir      dhíras tatra na muhyati


Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.

A jóga filozófiának az alap tanítása a test és lélek közötti különbsége.A test ideiglenes a lélek örökké való. Sokszor látjuk azt, hogy az emberekéletükben sikertelennek érzik magukat mert elvárásaik a külsőjükkel szembennagyok. A média diktálja nekünk a tempót és mos agyba azokkal a gondolatokkal,hogy Te ez az anyagi test vagy. De sajnos ezek a gondolatok a mindenszomorúságnak a forrás. Minden reményünk a boldogságra az függ ettől azideiglenes, anyagi testtől. Javaslom mindenkinek, hogy elavasson utána ezeknek a nemes gondolatoknak olyan csodás könyvekben mint a Bhagavad Gíta. Ha felfedezzük ezt az örök tudást, akkor az életünkben könnyen tudunk majd viszonyulni az élet kellemetlen igazságaihoz.

Egy kedves történetet idéznék ebben a cikkben ami rávilágít a test ideiglenességére és múlandó értékeire. Ezzel talán inspirációt kaphatunk megismerni a lélek örök szépségét és természetét.

Egyszer egy férfi, aki bár nagyon hatalmas és erős volt, ám jellememódfelett kétséges, beleszeretett egy gyönyörű lányba. A lány nemcsak gyönyörűvolt megjelenésében, de jelleme is szent volt, s ezért nem tetszett neki aférfi közeledése. A férfi azonban kéjes vágyai miatt kitartó volt, s ezért alány arra kérte őt, várjon csupán hét napot, s megadott egy időpontot hét napután, amikor a férfi találkozhat vele. A férfi beleegyezett, s nagy reményekkelvárni kezdte a kitűzött napot. A szent lány azonban, hogy kinyilvánítsa az abszolút igazság valódi szépségét, egy nagyon tanulságos módszert alkalmazott. Nagyon erős hashajtókat vett be, s hét napon keresztül csak ürítette és kihányta azt, amit megevett. Ráadásul mindent, amit kiürített és kihányt,összegyűjtötte egy megfelelő edénybe. A hashajtóknak köszönhetően a gyönyörűnek tartott lány olyan sovány és vékony lett, mint egy csontváz, színe feketés lett, csodálatos szemei mélyen beestek szemüregébe. Így várta türelmetlenül akitűzött órában a lelkes férfit. A férfi megjelent a színen, nagyon jólöltözve, kifogástalan viselkedéssel, s a csúnya lánytól, akit ott várakozvatalált, a gyönyörű lány felől érdeklődött, akivel találkoznia kellett volna. Aférfi nem ismerte fel abban a lányban, akit látott, ugyanazt a gyönyörű lányt,aki felől kérdezett, s bár a lány újra és újra bizonygatta neki, hogy ő az,szánalmas állapota miatt a férfi nem ismerte fel. Végül a lány elmondta a férfinak, hogy félrerakta szépségének alkotórészeit, s edényekben tartja. Aztis elmondta, hogy a férfi most élvezheti a szépség e nektárját. Amikor a világi, költői férfi azt kérte, hogy láthassa ezt a szépség-nektárt, a lányodavezette az edényhez. Így tárult fel a férfi előtt a folyékony szépség egésztörténete. A szent lány kegyéből végül ez a gyenge jellemű férfi képessé vált arra, hogy különbséget tegyen az árnyék és a valóság között, s így magához tért.

Hiranyagarbha Yoga Dharshan A jóga eredeti forrása

10172770_626409024115045_4492760307213345736_nNapjainkban Patanjali , a jóga-szutrák szerkesztőjét tekintik a legnagyobb jóga rendszer atyjának és megalapítójának.  Patanjali munkája nagyon fontos és nagyonalapos áttekintés, de ha tanulmányozzuk az ősi jóga irodalmakat akkorfelfedezzük, hogy a jóga tradíciója sokkal idősebb.

Az eredeti alapítója a jógarendszernek amit Patanjali isbemutatott, az Hiranyagharba. Hiranyagharba a Teremtő neve ami, a „teremtésforrása” Vishnu, de néha hívják Brahmát az univerzum első élőlényét is így. A jógatudománya tőlük érkezik le a tanítványi láncolatokon hozzánk.

( Bizonyos források Az úr Shívától is eredeztetnekvonalakat. ) De a Mahabharatban (Shanti parva 349.65), a Bhagavad GítábanKrsihna kijelenti  „ Kaplia a samkyatanítója a legfelsőbb Rishi, tanító, Hiranyagharba aki az eredeti tanítója a jógának és nincs nála ősibb forrása ennek a tudománynak.”

Máshol a Bhagavad gítában (Shanti parva 342.95-96) Krishnakijelenti, hogy a Ő maga Hiranyagarbha: „Kapilla formámban tanítom a Samkhya, aYoga tudományát. Mint örökké ragyogó Hiranyagarbhaként imádnak a Vádák versei mint a Jóga végcélja.”

Másik Versben a Brihadyogi Yanjavalkya Smriti 12.5 Szinténa Hiranyagharba van említve, mint a jóga eredeti tanítója mint Kaplia.

Tehát az ősi védikus szentírások, mint a Mahabharat és aPuránák, amelyek sokkal idősebbek mint a Patanjali jóga szutrák vagy a hathayoga pradipika, sok nagy Jógiról tesznek említést. Ezekben nincs szóPatanjaliról aki a sokkal későbbi időkben alapította a jógarendszerét a Khasmir Saivizmus avyg hatha jóga tanításait ami valóban Shívától eredeztethető.

A Patanjali előtt jóval hamarabb megjelenő jóga irodalmakathívhatjuk Hiranyagharba Yoga Dharsan néven. Tény, hogy a jógatanítások nagyrészt a Védák, azaz az Upanisádok, Mahabharata, és a Puránák tanításain alapszanak.

Patanjali is a joga-szutrában magát a jóga irodalmakszerkesztőjének nem pedig feltalálójának nevezi.

Hasonlóképpen Krishna a Bhagavad gítában mondja Arjunának,hogy előző korokban ő már tanította a jóga ősi tudományát a napistennekVivasvánnak.  (Bhag.g 4.1 )

Ráadásul szanszkrit imákban a Patanjalit mint az Úr Sesa ,Krishna Sankarshana formájának kiterjedése ként dicsőítik, mint az Úr Krishna,Vishnu híve.

Ezért használom a Bhagavad gitát, mint alap jógairodalom amely a jóga minden formáját bemutatja és megadja a jóga végkövetkeztetését!

“Yoga can elevate You to the higher level of happiness!”

10172814_626956767393604_765208915841864159_n

Mindig tetszett ez a mondat. Mikor 25 éve lekezdtem foglalkozni a jógával és a különböző spirituális folyamattokkal, ámultam azokon a személyeken akik elhagyva a világot elvonultak és csak lelki gyakorlatokkal, lemondva minden világi “boldogságról”, teljesen elégedetten éltek, teljes tudásban az önvalójukról.

Én nem gondoltam azt, hogy ők őrültek, de nem tudtam, hogy mi van nekik ami nekünk nincs. Valami titkos dolog ami képesség teszi őket arra, hogy hátat fordítsanak a világ “csodás” dolgainak és csak egy felsőbbrendű cél elérése érdekében cselekedjenek és éljék az életüket. Most nem csak az indiai jógikra, bölcsekre de a nyugati világ szentjeire,tanítóira, és görög filozófusaira is gondolok.

Egy közönséges ember számára a boldogság megmarad az anyagi felfogás, érzékekkel tapasztalható ideig óráig tartó örömei keretén belül. Azt tapasztaltam magam körül és magamon is, mindegy mennyi “anyagi” boldogságot tapasztalok amit az érzékeken keresztül, soha nem vagyok elégedett és mindig többet akarok.

Egy nagyon szép hasonlatot hallottam egy spirituális Mesteremtől: ” A lélek örökké való természete teljes tudással és boldogsággal rendelkezik az eredeti helyzetében  a lelki világban. örökké valóan tapasztalja a gyönyört ezért itt az anyagi világban is természetszerűen “gyönyörkereső”. De  az anyagi világ természete ideiglenes és minden itt tapasztalat dolog is ideig óráig tart. Ezért a élőlény soha nem lesz valóban boldog itt keresgélve az elégedetlenséget. Olyan hasonlat ez mint amikor az tengerben van egy hatalmas élőlény és nagyon éhes de csak egy pici szája van. A lélek kapacitása a boldogságra hatalmas de mivel rossz forrásból akarja megszerezni ezért soha nem lesz itt boldog”.

Ez nagyon megütött engem. Mivel közben meg láttam azokat a bölcseket a történelemben és napjainkban is akik lemondva ezekről a “csodás” dolgokról a világban, elindultak a lelki megvalósítás útjain, végül boldogok lettek. Valóban boldogok egy más szinten tapasztalt gyönyörből táplálkoztak ami el van rejtve a világi gondolkodású emberek elől.

Persze a materialista emberek ezt kinevetik azt mondják: ” persze, ezek csak őrültek akiknek nem adatott meg az anyagi boldogság ebben a világban és ebbe menekülnek.” Jaja de ki boldog és elégedett ???

Érdekelt a dolog. utána járok mi ez a boldogság sztori és bármi áron, megszerzem magamnak! Itt kezdődőt 15 évese az útkeresésem.

Aztán olvastam a Bhagavad Gita című könyvet ahol megtaláltam az választ.

Bhagavad-gita As It Is 2.59

vishaya vinivartante

niraharasya dehinah

rasa-varjam raso ‘py asya

param drishtva nivartate

‘The embodied soul may be restricted from sense enjoyment, though the taste for sense objects remains. But, ceasing such engagements by experiencing a higher taste, he is fixed in consciousness.”

Ezek a bölcsek, jógik, szentek egy magasabb rendű ízt tapasztalva természetes módon válnak le a “mátrix”-ról.

A történelem mindig különcöknek, őrültetnek titulálta azokat az embereket akik a valódi boldogságot keresve elindultak egy más irányba a csordával ellentétben. Nem akartam én sem a csordával tartani ami ment a kilátástalanságba ami tudatlanságban, boldogtalanságban és állandó elégedetlenségben vándorolt. Egy folyamat hitelességét mindig bebizonyítja, hogy a folyamat által eléred e a kívánt eredményt.

A materialista emberek mennek egy úton, bizonygatva az elméleteiket, hogy hogyan lesznek boldogok. De egyetlen igazán boldog embert nem látsz közöttük. Mindegy mennyi vagyont, hírnevet, elismerést zsebeltek be, boldogtalanok és csak több kell.

A jógik, bölcsek, szentek számtalan példája mutatja, hogy a teljes tudás az önvalóról és a lelki gyakorlataik által elért boldogságukban örökké elégedetten élnek ebben és a következő világban.

Én választottam akkor melyik irányt választom. mindegy mennyien állnak a másik csordában.

Peaceful warrior

Az elhízás korunk pestise

10151978_627453730677241_9144029573432459075_n

Nap mint nap szembesülök ezzel a dologgal. Nem csak Magyarországon hanem a mindenhol máshol a világban. Egyszerűen nem értem az embereket, hogy nem látják, érzik, hogy ez nem egy egészséges állapot? Félre téve a tényt, hogy nem is egy szép látvány.

Minap volt egy találkozóm egy bevásárló központ éttermében és a szomszédos asztalánál ült egy család. Anya, apa együtt kb 300 kg, a 3 három “kis” gyerek kb 6, 10, 14 éves kislányok mindegyike iszonyat elhízva. Mit ettek ??? Mc Donalds kaják álltak hegyekben előttük a tripla kólákkal. Sírva fakadtam.

Nagyon súlyos irányba tartunk és a probléma az, hogy a média ezt nyomja felénk, hogy vedd meg, edd meg és boldog leszel.

Azt mondják a túlsúly nem betegség. DE AZ!!!

Most nem megyek bele az testi, egészségügyi részébe a dolgoknak mert azt már minden egészség fórumon el tudod olvasni. De szeretnék a mentális betegség oldaláról közelíteni és felnyitni az emberek szemét erre a dologra, hogy a túlevés az komoly mentális problémát takar.

Az ember étkezése a létfenntartást szolgálja nem az örömszerzést! Az ayurvéda, India ősi holisztikus tudománya pontosan leírja, hogy milyen testtípusnak, miből mennyit és hogyan kell enni, hogy a test megőrizze egészségét, vitalitását. A testünk egy finom gép és a nagyon finom mechanika nagy odafigyelést és hozzáértést igényel. De ha ezt megtesszük akkor nagyon meghálálja magát mert jól fogod érzni magad a testedben és a hosszú, egészséges, kiegyensúlyozott élet garantált.

Ezzel ellenben ha ész nélkül mindent pakolunk bele és sosem tartjuk karba akkor megbosszulja magát és mint egy olyan autó amit sosem szervizelnek, nem tesznek bele olajat, a tankba mindenféle szemetet dobálnak, akkor elromlik.

Miért beteg az aki el van hízva? 

Sokan mondják …  ” oh én nem vagyok beteg, meg függő sem csak szeretek enni ”  Ja ja erről beszélek.

Az elhízás testi betegségeit nem taglalva most beszélünk a mentális dolgokról kicsit.

Az evés köztudottan endorfint szabadít fel.

Az alap probléma az , hogy a boldogság forrása nem megfelelő!

A mai ember gondolkodás módja, életvitele miatt teljesen rossz helyen keresgél azzal kapcsolatban, hogy mi a boldogság valódi forrása. Ebből kifolyólag muszáj keresni valami ideiglenes és gyors eredményt adó folyamatot amiből legalább egy kis “boldogságot” ki lehet facsarni.

Mindenféle mentális problémákkal küzdünk a mindennapi életünkben és nincsenek elvezetve ezek a rossz energiák. Nem valljuk be magunknak de mindenféle lelki nyomorunk van. A mai “jóléti társadalom” pedig biztosítja számunkra a pótcselekvés minden formáját, ami csak még jobban függővé tesz és leránt bennünket.

Mivel kell szembe szállnunk nap mint nap? 

– általános tudatlanság arról mi az egészséges táplálkozás

– társadalmi nyomás, az ostoba környezetünk hatása ránk

– a média agymosása, “Vedd meg, edd meg és boldog leszel! “

– és a saját tudatlanságunk afelől, hogy mi a probléma, miért kompenzálunk

– akarat gyengeség változtatni

Mi a megoldás?

– Információt szerezni arról, hogy mi az egészséges táplálkozás

– Mozgás , mint például a jóga, ami felszabadítja bennünk a különböző stresszeket és megszünteti a testi és mentális betegségeket. Akarat erőt ad.

– Spirituális tudást szerezni amivel fel tudod térképezni a testi és mentális problémáid valódi gyökerét.

– Cselekedni és nem csak filozofálni róla.

Válassz egy új utat, amit nem fogsz megbánni!

Egy polírozott állati civilizáció részeseiként nehéz értéket képviselni

10307209_630579900364624_2332246953419024666_nA mai jegyzetemet egy tegnapi beszélgetés inspirálta. Amelyben a vitapartnerem az egészséges táplálkozásról “beszélgettünk”.

Feltettem egy képet egy vega gabonakolbászról, és ő ehhez hozzáfűzte, hogy 3 napig ő is “vegetáriánus” volt de teljesen legyengült és leromlott az immunrendszere. persze mikor 3 nap után evett egy szelet húsos pizzát, mindjárt erőre kapott!

Istenem! Először nem tudtam sírjak egy vagy nevessek. Amikor egészséges ételekként pizzát és húst hozunk fel példának az már a legalja mindennek.

Milyen erős lehetett a húsevéstől az immunrendszere ha 3 nap alatt leromlott? :)

Az egészség oldaláról itt már nem nagyon írnék. Ha valaki szeretne jobban utána nézni a következő linkeken megnézheti mit is mondanak orvasi szemmel a vegetarianizmusról.

A KÍNA TANULMÁNY A valaha elvégzett legátfogóbb táplálkozástudományi vizsgálat eredményei és annak megdöbbentő következtetései a táplálkozással, fogyókúrával és a hosszú távú egészséggel kapcsolatban T. Colin Campbell, Ph. D. és Thomas M. Campbell II.     http://brihaspati.net/downloads/Kina_tanulmany_Colin_T_Campbell.pdf

Vagy egy másik alapos cikk:     http://www.tamasidr.hu/a-veganvegetarius-es-a-predan…/

A személyes példámból csak annyit tennék hozzá, hogy 24 éve vagyok vega és az idén csináltattam teljes vérkép vizsgálatot. A vérképen olyan tökéletes, hogy a dokinéni elmentette a fotót mert ritkán lát ilyen jót. Megnézte a mikroszkópban egy egyből rávágta, hogy ön vegetáriánus ugye ? Pedig ő nem volt az.

A PH- tökéletes, az ásványi anyagok tökéletes szinten, Antioxidáns szint maximum, immunrendszer messze tökéletes. Ja és átlag ember vagyok aki nem szuperman.

Egy másik példa az életemből. Édesapám 10 éve halt meg agyrákban. Sportoló volt de nagy húsevő. Amikor diagnosztizálták, nála a rákot, az amúgy húsevő orvos, azonnal azt mondta neki , hogy térjen át a vegetáriánus táplálkozásra addig amíg felépül. Csökkenteni kell a méregbevitelt a hús elhagyásával és sok gyümölcs és zöldséggel fel kell erősíteni az immunrendszert! 

Na ennyi az egészség részéről. :)

A nyugati “civilizációban ” sajna mind ez természetes. El van dugva előlünk az igazság. Mert a betegség jó üzlet. A tudatlanságban lévő embereket könnyű manipulálni és irányítani. Az emberek nagy rész ártatlanul be van csapva. Egyszerűen csak nem tud a valóságról. Ezért van szükség arra, hogy akik tudják ezeket az infókat, azok meg is osszák azokkal akik hajlandóak változni.

Minden ősi kultúrában, főleg keleten, egy nagyon alacsonyrendű embernek tartották azokat akik húst ettek. Mert az azt jelenti, hogy morálisan is degradált és a lelki filozófiáról sem tud. A régi civilizációk virágoztak, az emberek sokkal kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak voltak mint a mai ember.

A mai degradált, materialista, erőszakos és tudatlan “civilizációja” pedig nagyon fejlettnek gondolja magát. Közben pedig a teljes összeomlás felé tart.

Az emberek csodálkoznak, hogy milyen erőszakos a világ, hogy tesszük tönkre a természetet. Az emberek harcolnak egymással mert önzőek, mohók, rosszindulatúak és örökké elégedetlenek. Persze! Ez automatikus visszahatása annak, ahogy élnek.

A karma törvény egy univerzális törvény!  

http://nitayoga.com/karma-hiszel-benne-vagy-nem/

Ha ezt az egyetlen egyszerű természeti törvényt megértenénk, a világ egy csodás, élhetőbb világgá változna!

Én is azért élem úgy az életem ahogy. Mert nálam működik. Működik másnál is.

Kérek minden olyan intelligens embert, hogy szerezzen tudást az élet valódi értékeiről és adja át másoknak! A világot csak így lehet megmenteni!

http://nitayoga.com/yoga-will-save-the-world/

Om tat sat!

A nacionalizmus, rasszizmus, az valódi önvalóról való tudatlanság jele ami minden konfliktus forrása a világban

10371385_641046135984667_2862399006882360126_n

Mi köze ennek a témának a jógához? Nagyon is sok!

A jóga ősi szentírásai felvilágosítanak bennünket arról, hogy mindannyiunk valódi azonosság sat cit ananda, aza örökké való lélek és csak a hamis azonosításnak tudható be az, hogy azonosítjuk magunkat ezzel a durva, anyagi elemekből álló testtel, ami ki van téve az idő hatásának és egyfolytában változik.

A Bhagavad gita kijelenti:  “Művelt beszéded mellett olyasmit gyászolsz, amiért nem szabadna bánkódni. A bölcsek nem keseregnek sem a halott, sem az élő felett. Nem volt olyan idő, amikor Én nem léteztem, s öröktől fogva vagy te és ezek a királyok is. A jövőben sem fog megszűnni életünk, létünk végtelen.

Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig; a halál után is egy másik testbe költözik. Az igazi énét megvalósított embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.”

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=633809070041707&set=a.237959889626629.55033.237834002972551&type=1&theater

Dióhéjban a ez azt jelenti, hogy nem vagyunk ez a halott anyagi test. A test állandóan változik és mégis ugyanannak érezzük magunkat. Van belül valami ami változatlan. Testünk elhagyása után pedig tovább vándorlunk más létformákba. A testi azonosítás illúziójában nagyon sok szerepet eljátszunk ebben az életben. Mint egy színdarab amiben a szereplők teljesen belemélyedve ideiglenes szerepükbe játsszák a kiszabott szerepet.

 

A lélekről szóló tudás megszerzése nagyon fontos ebben az emberi életben!

 

Miért is?  Mert minden problémánk és szenvedésünk, konfliktusunk ebből a hamis azonosításból ered. 

– Én ez a test vagyok. Fehér, fekete, nő, férfi, keresztény, hindu, muzulmán stb.

– Minden ami ehhez a testhez tartozik az enyém.

Elfelejtjük, hogy ez az ideiglenes test és az ahhoz tartozó körülmény csak ideig óráig az miénk és utána megváltozik, legkésőbb a halál után.

Ezért mivel hamisan azonosítjuk magunkat ezzel a hamis én tudattal. Ebben az illúzióban kreáljuk magunk körül a konfliktusaink 90 % át.  

 

A világ problémáinak nagy %-át meg tudnánk oldani azzal, hogy megértjük, hogy kik is vagyunk valójában.

 

A mindennapi ember ezt nem veszi észre, és nem tulajdonít neki jelentőséget, hogy ez a tudás fontos de egész nap panaszkodik a világban kialakult helyzetre ami csak a hamis azonosításból ered. Háborúk, erőszak, éhezés, a természet tönkretétele stb.

Ha az emberiség nem ébred fel és nem szerez információt erről a tudásról, ennek megfelelően, lelki tudatban élve, akkor a világ pusztulásra ítéltetett, mert el fogjuk pusztítani saját magunkat.

Minden bölcs ember aki valami értéket letett a történelemben, ők tudatában voltak ennek a tudásnak. Ők békében éltek önmagukkal és környezetükkel.

pl. Jógik , szentek, filozófusok stb  A mindennapi ember pedig ebben az illúzióban élve nem tudatos arról, hogy nem jó tudatban cselekszik. Ezután pedig csodálkozik, hogy a tetteinek rossz következménye van. Nem tudatos a KARMA filozófiájáról sem ami egy univerzális elv, függetlenül arról, hogy hiszel e benne vagy sem.

http://nitayoga.com/karma-hiszel-benne-vagy-nem/

Milyen érdekes, hogy a jógát gyakorlók akik megtanulják az élet valódi értékeinek filozófiáját, ők békében élnek önmagukkal és a környezetükkel ….

 

Minden embernek a kötelessége megérteni ezeket a csodálatos gondolatokat és ennek megfelelően élni!

 

Szerezz tudást és élj békében!

Lélekvándorlás és karma

10371385_641046135984667_2862399006882360126_n” Nem a test az éned! A lélek a testben rejlő szikra
Az élőlény – az egyéni lélek – eredeti énje egyáltalán nem azonos a látható anyagi testével. Valódi önazonosságát tekintve minden élőlény transzcendentális tulajdonságokkal rendelkező lélek, aki örök, sohasem született, és nem is hal meg. A lelki világban élő lelkek eredeti, lelki testükben vannak ott jelen, az anyagi világban azonban fizikai testet öltenek magukra. A lélek nem hal meg a test halálával, hanem mindig folytatja létezését újabb és újabb testet elfogadva, amíg az odaadás, az istenszeretet-jógája által (prema-bhakti yoga) vissza nem tér a lelki világba Istenhez. A lélekvándorlás fogalmán azt értjük, hogy az anyagtalan lélekszikra életről életre lecseréli anyagi testeit: leveti az addigi, öreg, elhasználódott testét, és újat fogad el helyette. A test tulajdonképpen már az élet folyamán is állandóan szemmel láthatóan változik – míg a lélek ugyanaz marad. A halál során nem történik más, mint hogy a változatlan lélek egy másik testbe költözik.

Lélekvándorlás vagy visszatérés a lelki világba
Az új test elfogadása, milyensége nagymértékben függ attól, hogy az élőlény halála pillanatában mire gondol. Az Isten-hívők ezért is végzik annyira intenzíven lelki gyakorlataikat, hogy a halál pillanatában a tudat a lehető legnagyobb megnyugvással mélyedhessen el Istenben, és az élőlény kikerülhessen a végtelen körforgásból.
A lélekvándorlás körforgásában minden élőlény részt vesz: a növények, az állatok és az emberek is. A szent írások (külön) szerint a növényi életforma egy rendkívül kötött, kiszolgáltatott helyzet, az állati életforma leginkább a szenvedély kötőerejének hatása alatt áll, az emberi életforma azonban különösen kedvező. Az emberi test tiszta, intelligens, konstruktív, kiváltképp alkalmas arra, hogy odaadó szolgálatot végezzünk vele, és imádjuk az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.

De miért is fogadott el a lélek testet?
A lélek egykor saját egyéni döntésének köszönhetően került az anyagi világba, az a vágy vezérelte, hogy megtapasztalja az irányító helyzetét, ő maga vezessen. Isten a szabad akarat által lehetővé tette ezt, és ezáltal az eltávolodást a lelki világból, így az élőlény irányításra törekvő vágya teljesült.

Az anyagi világban azonban az a törvényszerűség uralkodik, hogy a testek mulandóak, a lélek pedig vágyai és tettei következtében egy megfelelő, újabb testet kap. A lélek a vágyain túl ugyanis azért kap egy bizonyos testet, mert mentalitása számára az a legmegfelelőbb. A védikus szent írások pl. világosan kijelentik, hogy a hús fogyasztása az emberek számára tilos, a ragadozók számára azonban lehetséges. Isten kegyéből az élőlények következő életükben mindig olyan testet fogadhatnak el, amelyben egy adott cselekedet kevésbé számít bűnnek. Ezért pl. aki sorozatosan megszegi ezt az előírást, olyan testet fogadhat el, mint a ragadozó állatoké.
A védikus szent írások szerint nyolcmillió-négyszázezer létforma létezik a világban. A lélek az anyagba zuhanásakor először magasrendű testet kap, ám ha ezt anyagi vágyai beteljesítésére használja, akkor lezuhan a legalacsonyabb létformába, egy egysejtű testébe. Kilencszázezer típusú vízi élőlény, kétmillió növényfaj, egymillió-egyszázezerféle rovar és puhatestű, egymillióféle madárfaj, hárommillióféle négylábú, és négyszázezerféle emberi faj létezik. A leesett lélek ezt követően az egyszerűbb testekből fokozatosan, egyesével halad a magasabb szintek felé. Ennek az automatikus lelki emelkedésnek a csúcsán emberi testhez jut. A különféle létformákba történő lélekvándorlás a karma törvényei szerint történik.

A karma törvénye
A karma az ok-okozat, a hatás és visszahatás törvényszerűsége az emberi cselekedetek területén, amely nagyon szövevényes. Alapelve, hogy minden tettünk egy vele egyező súlyú, ránk irányuló következményt von maga után. Ha valakivel jót teszünk, akkor a jövőben (akár későbbi életeink valamelyikében) ugyanolyan jó fog történni velünk. Ha viszont valakinek ártunk, akkor később nekünk is pontosan ugyanolyan ártalmat kell elszenvednünk. Így a saját múltbeli cselekedeteink alakítják ki a jelenlegi sorsunkat, és a jelenlegi tetteink határozzák meg a jövőnket.

A tettek jó és rossz minősítését a szent írásokban fellelhető szabályok határozzák meg, Isten szavai. Isten mindenki szívében jelen lévő formája, a Felsőlélek biztosítja, hogy előbb vagy utóbb (akár sok-sok élet után) mindenki megkapja saját cselekedetei visszahatását.
A lélekvándorlás az ismétlődő születés és halál körforgása, amely a karma törvényén keresztül, mint egyfajta KRESZ-szabályrendszeren keresztül kerül alkalmazásra.”

forrás: http://krisna.hu/tanitasaink/lelekvandorlas/

Kicsoda valójában Patanjali?

10352402_634351943320753_6273711137660034007_n

Rég szerettem volna írni erről a témáról de miközben olvasgattam, ezt a kincset találtam egy kedves barátom tollából aki a “Jóga tiszta forrásból” szerzője is.

Gaura-Kṛṣṇa Dāsa (Dr. Tóth-Soma László):


Bevezetés Patañjali Yoga-sūtrájába Az első fejezet elemző fordítása

Jóga 2.
15. évfolyam, 1. szám
2012. november

Bevezetés

Patañjalinak, a Yogasūtra szerzőjének születési körülményei, illetve életének eseményei a régmúlt misztikus homályába vesznek. Valójában nagyon keveset tudunk e kiváló bölcsről, aki a védikus irodalom jógáról szóló tanításait, valamint a transzcendens után kutató bölcsek tapasztalatait e műben összegezte.
Az életét bemutató leírások becslései szerint Patañjali e földi világban a i. e. 4. század és az i. sz. 6. század közötti időszakban élhetett valamikor, jóllehet a történészek, illetve a szanszkrit nyelv tudósai az i. e. 3. évszázad körülre datálják az úgynevezett aforisztikus sūtra-irodalom megjelenését, amelybe aYogasūtra is tartozik.
Patañjali személye körül is számtalan vita dúl a tudományos világban annak ellenére, hogy a különböző jógatradíciók önmaguk nem tulajdonítottak e kérdéskörnek túl nagy jelentőséget. Úgy tartják, hogy az indiai történelem során feltételezhetően több személy is élt, akiket Patañjalinak neveztek. Három közülük jól ismert.
Az egyikük a híres nyelvész, aki Pāṇini Aṣṭādhyāyī című, jól ismert nyelvtani munkájához fűzött magyarázatot, melynek címe Mahābhāṣya (a „Nagymagyarázat”),1 valamint aki összeállította a jógáról szóló, klasszikusnak mondható irodalmi művet, a Yogasūtrát. A Yogasūtra több kommentátora is (például Bhojarāja a XI. században, valamint Caraka és Cakrapāṇidatta a XVIII. században) ugyanahhoz a Patañjalihoz köti a Yogasūtra és aMahābhāṣya megalkotását.2
A másik Patañjali írta a Nidanasūtra című művet, amely a védikus rituálékról
szóló irodalom tanulmányozásának szempontjából nélkülözhetetlen alkotás.
A harmadik, szintén ezt a nevet viselő személy a sāṅkhya filozófia egyik közismert tanára volt. A történészek véleménye szerint a fent említett három alak különböző korszakokban élt, más-más személyiségek.
Ezzel szemben az indiai hagyomány merőben eltér ettől a véleménytől, s azt állítja, hogy a korábban felsorolt művek egyazon személytől származnak, sőt mi több, további egészségügyi, ájurvédával kapcsolatos értekezéseket is tulajdonítanak Patañjalinak. E hagyomány szerint Patañjali nem közönséges személy volt, hanem Viṣṇu illetve Kṛṣṇa isteni inkarnációjának, Anantaśeṣának a fizikai világban történő részleges megnyilvánulása, aki saját akaratából jelent meg azért, hogy a feltételekhez kötött, e világban fizikai testet öltött élőlények segítségére legyen a lelki felemelkedés útján. .3
Anantaśeṣa a sokezer fejjel rendelkező, kígyó testű inkarnáció, akinek tekervényei alkotta ölében az Úr Viṣṇu megpihen, s aki minden tudás (sarvajñāna) tárháza. Ő a kígyók előkelő ura, akinek számtalan csuklyája a határtalanságot és a mindenütt jelenlevőséget szimbolizálja. Nagyon sok yogī imádkozva borul le hódolatot ajánlva Kṛṣṇa, Viṣṇu, vagy Anantaśeṣa előtt, mielőtt elkezdené napi jógagyakorlatát.
Így tesz Vyāsa is a Yogasūtrához írt magyarázatának invokációjában (4-5. század), amikor így imádkozik:

oṁ namo bhagavate vāsudevāya
yastyaktvā rūpamādyaṁ prabhavati jagato ’nekadhānugrahāya
prakṣīṇakleśarāśirviṣamaviṣadharo ’nekavaktraḥ subhogī |
sarvajñānaprasūtirbhujagaparikaraḥ prītaye yasya nityam
devo ’hīśaḥ sa vo ’vyātsitavimalatanuryogado
yogayuktaḥ ||

„Hódolatomat ajánlom Vāsudevának (Kṛṣṇának, illetve Viṣṇunak) a végső élvezőnek (subhogī), aki eredeti formáját az emberiség és a világ érdekében kegyesen feladva különböző módokon jelenik meg. Így nyilvánul meg a kígyók számtalan, mérget tartó szájjal rendelkező uraként (Anantaśeṣa – Viṣṇu fekhelyéül szolgáló sokezer fejű isteni kígyóként) is, hogy [a tudatlanság] és a szenvedések sokaságát elpusztítsa. Ő minden tudás forrása, akinek alakja, kísérete által körbevéve, makulátlanul tisztán ragyog. Ő az örökkévaló Úr, aki az önmegvalósítás folyamatának (yoga) adományozója és annak tökéletes művelője.” .4
A hindu vallási és jógahagyományokban élő legenda szerint.5 nem sokkal azelőtt, hogy Patañjali a fizikai világba alászállt, az Úr Viṣṇu — Anantaśeṣa tekervényein pihenve — Śivának, az univerzum pusztulásáért felelős félistennek a csodálatos táncát figyelte. Annyira elbűvölte és elégedetté tette Śiva félisten tánca, hogy transzcendentális teste elkezdett remegni, s az egyre nehezebbé vált Anantaśeṣa számára. Amint a tánc befejeződött, a remegés is nyomban megszűnt, az Úr teste pedig újra könnyűvé vált. Anantaśeṣa meghökkenve kérdezte Urát, mi okozta ezt a rendkívüli változást. A kérdésre válaszolva a Legfelsőbb Úr elmagyarázta neki, hogy az Úr Śiva táncának szépsége és magasztos mivolta hatott rá ilyen drámaian. Csodálattal hallgatva a történteket Anantaśeṣa alázatosan hangot adott annak a vágyának, hogy ő is megtanulhassa a tánc művészetét, amely által elégedetté teheti a Legfelsőbb Urat, Viṣṇut.
Az Úr Viṣṇura komoly benyomást gyakorolt Anantaśeṣa őszinte vágya, és megjövendölte, hogy egy napon Śiva áldásában részesíti majd szolgálatkész magatartása és odaadása miatt. Ennek köszönhetően a fizikai világban megnyilvánulva Anantaśeṣa áldásában részesítheti az emberiséget azáltal, hogy az önmegvalósítás (yoga) útjára tanítja őket, illetve beteljesítheti vágyát, és a tánc mesterévé is válhat egyben. Ezek hallatán Anantaśeṣa eltűnődött, hogy vajon ki fogadja majd őt fiává, ki lesz az édesanyja.
Ugyanebben az időben egy Gonikā nevű erényes yoginī (a jóga útját gyakorló nő) imákkal fordult az Úrhoz, mert fiúgyermekre vágyott. Gonikā olyan utódot szeretett volna, akinek átadhatja mindazt a tudást és megvalósítást, amelyre a jóga gyakorlása által szert tett. Mivel nagyon aggódott amiatt, hogy idős lévén kevés ideje van már hátra, gyermeke pedig még nem született, elhatározta, hogy imákkal fordul a Legfelsőbb Úrhoz, aki minden vágyat képes teljesíteni. Ennek érdekében egy egyszerű áldozatot ajánlott fel a Napnak, amelyet a Legfelsőbb Úr evilágbeli megnyilvánulásának, s főleg az ő „látóképességének” szoktak tartani. Miután leborult a Nap előtt, áldozati felajánlásként felemelte vízzel teli tenyerét – hisz ez volt az egyetlen ajándék, amire szert tudott tenni –, és egy fiúgyermekért könyörgött hozzá.
Mindezek láttán Anantaśeṣa rögtön megértette, hogy Gonikā megfelelő anya lesz a számára. Amint Gonikā arra készült, hogy felemelje kezét és felajánlja a tenyerében levő kis vizet a Napnak, rápillantott a saját kezére, és megdöbbenve vette észre, hogy egy egészen kis kígyó kúszik benne. Még jobban megrökönyödött, amikor néhány pillanat múlva az apró méretű kígyó emberi formát öltve azonnal a földre borult Gonikā előtt, majd megkérte, fogadja őt gyermekévé. Természetesen Gonikā nagy örömmel a fiává fogadta az apró jövevényt, s mivel az imára kulcsolt kezébe (añjali) az égből pottyant le (pat), Patañjalinak nevezte el a fiút. Gonikā mindaddig szeretettel gondozta a mennyei utódot, amíg az délceg ifjúvá nem cseperedett. A Padmapurāṇa szerint Patañjali fizikai világbeli megnyilvánulása Atri (a hét fő ṛṣi6 közül az egyik) és Anasūyā gyermekeként Ilāvṛta-varṣán — a fennkölt szépségű, az anyagi világ mennyei régióiban lévő területen — történt, amelyet félistenek és megvilágosodott személyek népesítenek be. Innét szállt alá e földi világba, hogy az önmegvalósítás útjáról beszéljen.
Az ilyen és ehhez hasonló, legendásnak is tekinthető részletekkel telitűzdelt életrajzi leírások valójában több titkot rejtenek el előlünk, mint amennyit felfednek; ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy Patańjali egy nagyszerű ṛṣi volt, aki azért jelent meg az emberi társadalomban, hogy megossza bölcsességének gyümölcsét azokkal, akik már éretté váltak annak befogadására.
Bármi is legyen az igazság, annyi bizonyos, hogy a Patañjali által rendszerezett és összefoglalt filozófia, illetve a gyakorlati útmutatások már évszázadokkal korábban is léteztek a védikus jóga-tradíciókban, s útmutatásként, követendő tanításokként jelen voltak valamennyi, önmegvalósításra vágyó szent életében. Ma már senki sem vitatja, hogy a Yogasūtra a jógahagyomány legfontosabb elemeinek és gyakorlatainak olyan mesteri módon bemutatott tömör összefoglalása, amelyeknek eredetét könnyűszerrel vissza lehet vezetni az purāṇákon és upaniṣadokon keresztül egészen a Védákig.
Yogasūtra tulajdonképpen egy gyakorlati kézikönyv, amelyet már ősidők óta a rājayoga kinyilatkozásának tartanak, amelyet az idők folyamán szent magyarázók fejlesztettek tovább, bontottak ki a szentírások és saját tapasztalataik fényében. Így született meg Vyāsa (4-5. század) Yogabhāṣya című magyarázata, Vācaspati Miśra (9. század) ez utóbbihoz fűzött szómagyarázata Tattvavaiśāradī címmel, a már említett Bhojarāja (11. század eleje) Rājāmārtaṇḍa című magyarázata, valamint Rāmānanda Sarasvatī (16. század) Maṇiprabhā magyarázata és Vijñābhikṣu (15-16. század) jegyzete, amely aYogavārtika címet viseli.
Patañjali Yogasūtrája univerzális alkotásnak számít, hiszen az önmegvalósítás különböző aspektusait foglalja magába, miközben a sāṅkhya filozófia egyetemes metafizikai téziseit egyesíti a Bhagavadgītāban részletesen feltárt bhakti, vagyis a személyes Isten (Īśvara) előtti meghódolás folyamatával.7Természetesen a különböző irányzatok képviselői mást és mást emelnek ki a Yogasūtrából, nagyobb jelentőséget tulajdonítva egyik tanításának, mint a másiknak. Meg kell értenünk azonban, hogy a Patañjali aforizmáit tanulmányozó bármely iskolához tartozó embernek lehetősége nyílik arra, hogy megtisztítsa az életét és a gondolatait, hogy eltökéltebbé váljon a transzcendens kutatásában és végezetül, hogy közelebb kerüljön Istenhez, saját forrásához, aki Patañjali szerint az élőlény anyagvilágból való felszabadulásának a kulcsa.
A mű négy fejezetből áll. Az első fejezet az úgynevezett Samādhipāda, amely a koncentrációról és a lelki elmerülésről szól. Ez a fejezet gyakorlatilag bemutatja a jóga teljes folyamatát, felvillantva a jógi által elérendő végcélt is. A második fejezet, a Sādhanapāda a jóga-folyamat konkrét, rendszeresen végzendő lelki gyakorlatairól (sādhana) beszél. A gyakorlatokban technikai és tisztán transzcendens, lelki elemek is helyet kapnak. Patañjali e fejezetben fejti ki a kriyāyoga és az aṣṭāṅgayoga folyamatait, különös hangsúlyt helyezve a lelki életet gyakorlók életében követendő szabályokra. A harmadik fejezetben, amely a Vibhūtipāda címet viseli, a jóga megfelelő gyakorlása során esetlegesen jelentkező különleges képességekről hallhatunk. A negyedik fejezet, vagyis a Kaivalyapāda pedig a végső felszabadulásról (az anyagi világtól való teljes elkülönülésről) szól.
Yogasūtra mindenek előtt az elméleti „felderítőutak” korlátain túlmutat
és szellemi szabadság utáni kutatásban. Ugyanakkor ez az alkotás is – mint minva gyakorlati segítséget is nyújt a lelki den misztikus tudományág, amely túlhalad az érzéki tapasztalat ingoványos határain – minden egyes mondatánál újra meg újra megerősíti kapcsolatát azzal a létfontosságú kérdéssel, amely létezésünk egyetemes értelmét kutatja, és egyben a világi kötelékek és az illúzió alóli felszabadulást keresi. A Yogasūtra felhívás az önuralom módszeres elérésére, amely olyan magasságokig emelkedik, mint az önmagunk megismerése, s az eredetileg végsőkig tiszta lényünknek az Örökkévalósággal és Istennel való odaadó találkozása.

Néhány szó a Yogasūtra e fordításáról

Az e kiadványban található fordítás magyarázó jellegű, amelyben az egyes szanszkrit kifejezések fordítását a jógahagyományoknak megfelelően adjuk meg. Amellett, hogy a fordítás az eredeti szöveget hűen adja át, az (egyszerű zárójelekben) olyan jelentések is megtalálhatók, amelyek az adott szövegrész, illetve kifejezés jobb megvilágítását célozzák. A fordításban a [szögletes zárójelen] belül pedig olyan információ, illetve szöveg található, amely közvetlenül az adott sūtra szövegében nem található meg, de amely az a) előző sūtrákból, vagy b) a szövegkörnyezetből, illetve c) a fordítói és a gyakorlati hagyományokból következik. Reménykedem benne, hogy e fordítás minden olvasóm elégedettségére szolgál majd, s tényleges bepillantást nyújt a Yogasūtra első fejezetének titokzatos világába.
Köszönettel tartozom mindazoknak, akik szakmai tudásukkal segítették e fordítás megszületését: Dr. Ruzsa Ferenc indológus-filozófusnak, az ELTE docensének, Jeney Rita (Amṛtānanda Devī Dāsī) indológus-régésznek, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola szanszkrit-tanárának, valamint Csadó Szilviának, aki a szanszkrit szöveg editálását végezte.
Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom Lelki Tanítómesteremnek, Śrīla Śivarāma Swami Mahārājának, aki az önmegvalósítás útjára vezetett, s azóta is kísér rajta töretlenül.

Első fejezet
SAMĀDHIPĀDA
Tanítás a lelki tökéletességről

I. 1–4. A jóga célja és hatása [A Yogasūtra tartalmának összefoglalása]

1sūtra
atha yogānuśāsanam
Most következzék a jóga tanításainak [előző korok hagyományai alapján történőmagyarázata.
2sūtra
yogaś cittavṛttinirodhaḥ
A jóga az anyagi tudatfolyamatok megfékezése.
3sūtra
tadā draṣṭuḥ svarūpe ‚vasthānam
[Ha ez megtörténtakkor a Látó (az egyéni léleksaját [eredetiformájában helyezkedik el.
4sūtra
vṛttisārūpyam itaratra
Más esetben [az egyéni lélekaz anyagi tudatfolyamatok [aktuálisváltozásaival azonosul.

I.5-11. Az anyagi tudat, vagyis a citta állapotainak, sajátos változásainak típusai (a vṛttik típusai)

5sūtra
vṛttayaḥ pañcatayyaḥ kliṣṭākliṣṭāḥ
Az anyagi tudatfolyamatok (vṛttikállapotai ötfélék lehetnek. [Ezekfájdalmasakvagy olyanokamelyek nem okoznak szenvedést.
6sūtra
pramāṇaviparyayavikalpanidrāsmṛtayaḥ
[A vṛttik öt csoportjaaz érvényes ismeret szerzésea téves ismeretszerzésa fogalomalkotás [és ábrándozás], a (mély)alvás és az emlékezés.8
7sūtra
pratyakṣānumānāgamāḥ pramāṇāni
Az érvényes ismeret megszerzésének [módszerei1az érzékszervi tapasztalás 2a következtetés és 3a szent hagyományok [múltból]alászálló tanításai.
8sūtra
viparyayo mithyājñānam atadrūpapratiṣṭham
A téves ismeretszerzés (viparyayaolyan hamis tudás[t eredményez], amely nem felel meg [a tárgy valódijellegének és megjelenésének.
9sūtra
śabdajñānānupātī vastuśūnyo vikalpaḥ
A fogalomalkotás [az anyagi tudatban bekövetkező olyan változás (vṛtti)], amely a szóbeli tudásból következikés amely e közölt információtárgyának távollétében jön létre.
10sūtra
abhāvapratyayālambanā vṛttir nidrā
A mélyalvás az anyagi tudat (cittaolyan állapota (vṛtti), amely a nemlétezés tapasztalásán alapul [s amelyben az anyagi tudat működésemegközelítőleg és ideiglenesen szünetel].
11sūtra
anubhūtaviṣayāsaṁpramoṣaḥ smṛtiḥ
Az emlékezés valamely [korábbantapasztalt tárgy [vagy körülményilletve benyomásanyagi tudatból történőel nem vesztése.

I. 12–16. Az anyagi tudatállapotok (vṛttik) megfékezésének (nirodha) eszközei

12sūtra
abhyāsavairāgyābhyāṁ tannirodhaḥ
[A fent említett anyagi tudatfolyamatokrendszeres gyakorlással és [az érzéktárgyakról valólemondással [illetve a tőlük valóelkülönülésselmegfékezhetők.9
13sūtra
tatra sthitau yatno ‚bhyāsaḥ
Ezek közül a gyakorlás a[z anyagi tudatfolyamatokmegfékezett és szilárdan stabil állapotának fenntartására tett folyamatos erőfeszítés.
14sūtra
sa tu dīrghakālanairantaryasatkārāsevito dṛḍhabhūmiḥ
Ez [a gyakorlásakkor áll szilárd talajon [és akkor vezet megfelelő eredményre], ha hosszú időn keresztülmegszakítás nélkülnagyfigyelemmel (s a téma iránti odaadássalés szorgalommal végezzük.
15sūtra
dṛṣṭānuśravikaviṣayavitṛṣṇasya vaśīkārasaṁjñā vairāgyam
A lemondás az a tiszta és szabályozott tudatállapotamelyben [az emberlegyőzi a „látott” [az érzékekkel közvetlenül tapasztalható evilági]és a „hallott” [a Védák által kinyilatkoztatott túlvilágimennyei]10 élvezetek iránti szomját.
16sūtra
tat paraṁ puruṣakhyāter guṇavaitṛṣṇyam
E [lemondás (vairāgya)] legmagasabb rendű formája azamikor a lélek (puruṣafelismerése [megtapasztalása és a róla szóló tudás]következtében a fizikai világ (aélvezetére való vágy teljesen megszűnik.

.

I. 17–20. Az anyagi tudatfolyamatok (cittavṛtti) megfékezésének formái és osztályai

17sūtra
vitarkavicārānandāsmitārūpānugamāt saṁprajñātaḥ
A saṁprajñātában [amely a meditáció gyakorlása és a lemondás által elért racionális és szabályozott tudatállapota [meditációs tárgydurvafizikai szintű mérlegelő analízise (vitarka), ugyanakkor annak finomfizikai szintű elemzése (vicāra), valamint a[z ezekből származó]boldogságot tapasztaló anyagi Énilletve öntudat (asmitārūpavan jelen.
18sūtra
virāmapratyayābhyāsapūrvaḥ saṁskāraśeṣo ‚nyaḥ
A[z anyagi én (asmitārūpa)] megszűnésének felfogását gyakorolva [a jógi eljuthategy másika racionálison túli tudatszintre (asaṁprajñāta),amelyen a korábban említett tényezők [a meditációs tárgy durva fizikai szintű mérlegelő analízise (vitarka), ugyanakkor annak finomfizikaiszintű elemzése (vicārā), valamint az ezekből származó boldogságot tapasztaló anyagi Énilletve öntudat (asmitārūpa)] csupán a tudatalattilenyomatok (saṁskāraformájában maradnak fenn.
19sūtra
bhavapratyayo videhaprakṛtilayānām
Az anyagi létezés öntudata az anyagi természetben elmerülő [hétköznapi élőlényekreés a durva fizikai testtel nem rendelkező [mennyeilényekreis jellemző.11
20sūtra
śraddhāvīryasmṛtisamādhiprajñāpūrvaka itareṣām
Mások számára [akik nem kötődnek az anyagi öntudatuk fenntartásáhozaz igaz tudás a hitena bizalommal telihősies törekvésenafigyelmen (és emlékezésen), valamint a teljes lelki elmerülésen (samādhikeresztül nyilvánul meg.

I. 21–23. Az anyagi tudat (citta) megfékezését segítő tényezők

21sūtra
tīvrasaṁvegānām āsannaḥ
Ez [az igaz tudás és a tökéletességközel van azokhozakik lelkesen és állhatatosan törekednek [s akiknek gyakorlásaintenzív és szigorú.
22sūtra
mṛdumadhyādhimātratvāt tato ‚pi viśeṣaḥ
[Attól függőenhogy gyakorlataikatenyheközepes vagy erős intenzitással végzikmég közöttük is lehetnek sajátságos különbségek.
23sūtra
īśvarapraṇidhānād 
Vagy [tartozzon valaki a jógik bármelyik kategóriájábaaz Isten iránti odaadással eléri a célt.

I. 24-28. Az Īśvara (Isten) jellemzői

24sūtra
kleśakarmavipākāśayair aparāmṛṣṭaḥ puruṣaviśeṣa īśvaraḥ
Az Īśvara (Istenolyan [transzcendentális tulajdonságokkal rendelkezősajátos Személy (Puruṣa), akit nem érintenek meg a szenvedés[tkiváltó tényezők], sem pedig az anyagi tettek és azok visszahatásais akit semmiféle [fizikai születésbe kényszerítőhatás nem befolyásol.
25sūtra
tatra niratiśayaṁ sarvajñabījam
Benne a mindentudás magja felülmúlhatatlan.
26sūtra
sa eṣa pūrveṣām api guruḥ kālenānavacchedāt
Mivel nem korlátozza az időő az ősöknek [és a régi korok tanítóinakis a tanítómestere.
27sūtra
tasya vācakaḥ praṇavaḥ
Őt fejezi ki a szent oṁ szótag.
28sūtra
tajjapas tadarthabhāvanam
A[z oṁ szótagfolyamatos ismételgetése közben annak jelentését (az Īśvaráta tudatban kell tartani.12

I. 29–32. Az anyagi tudatfolyamatok (cittavṛtti) szabályozását akadályozó tényezők és velejáróik

29sūtra
tataḥ pratyakcetanādhigamo ‚py antarāyābhāvaś ca
Ennek köszönhetően még a belső tudat [a lélek eredeti tudatais elérhető, [melynek következtébenaz akadályok is eltűnnek.
30sūtra
vyādhistyānasaṁśayapramādālasyāviratibhrāntidarśanālabdhabhūmikatvānavasthitatvāni cittavikṣepās te ‚ntarāyāḥ
Az anyagi tudatot szétszórttá tevő akadályok a betegséga mentális tompultsága kétség (döntésképtelenség), a hanyagsága lustaságamértéktelenség (és a lemondás hiánya), a csapongó érzékek [okozta hibás tapasztalás], a cél [és egyfajta szilárd helyzetel nem érése,valamint az instabilitás [vagyis a már elért célilletve helyzet stabil fenntartására való képtelenség].
31sūtra
duḥkhadaurmanasyāṅgamejayatvaśvāsapraśvāsā vikṣepasahabhuvaḥ
[Az anyagi tudat szétszórtságánakvelejárói a boldogtalanság (szenvedés), a lehangoltsága végtagok remegése [illetve nyugtalansága],valamint a szabálytalan be– és kilégzés.
32sūtra
tatpratiṣedhārtham ekatattvābhyāsaḥ
Ezek leküzdésére az Egy Igazság[ra irányított meditációrendszeres gyakorlása [vezet el].

I. 33–40. Az anyagi tudatfolyamatok (cittavṛtti) megfékezését segítő további eszközök

33sūtra
maitrīkaruṇāmuditopekṣaṇāṁ sukhaduḥkhapuṇyāpuṇya
viṣayāṇāṁ bhāvanātaś cittaprasādanam
Aki önmagában kifejleszti a boldogsággal szembeni barátságosságota szenvedés iránti együttérzéstaz erényesség irányában tanúsítottörömötvalamint az erkölcstelenséggel szembeni kiegyensúlyozottság tulajdonságaitannak tudata megtisztulttálecsendesültté [válik].
34sūtra
pracchardanavidhāraṇābhyāṁ  prāṇasya
[A tudat lecsendesült állapota opcionális lehetőségkénta légzés kibocsátása és visszatartása [tehát a légzésszabályozásáltal is elérhető.
35sūtra
viṣayavatī  pravṛttir utpannā manasaḥ sthitinibandhanī
Ez [a lecsendesült tudatúgy is elérhetőhogy az elmét (manasegy érzéktárgyra irányítva szilárd (mozdulatlanállapotba hozzuk.
36sūtra
viśokā  jyotiṣmatī
Vagy [az elme stabilitása azáltal is elérhetőhogy az elméta lélek szenvedés nélküli sugárzó természetére összpontosítjuk.
37sūtra
vītarāgaviṣayaṁ  cittam
Vagy akkor is [ez történikha a jógia tudatát szenvedélytől és ragaszkodástól mentes tárgyra [rögzíti].
38sūtra
svapnanidrājñānālambanaṁ 
[Az anyagi tudat (cittalecsendesülése azáltal is elérhetőha annak állapotaaz álommal teli alvás és a mélyalvás tudatállapotairól szólóismereten [és az erről szóló meditációnalapul.
39sūtra
yathābhimatadhyānād 
Ehhez hasonlóan [az anyagi tudat kiegyensúlyozottsága a jógi általkiválasztott és a hagyomány által jóváhagyott bármilyen [tudatistabilitást elősegítőtárgyra rögzített meditációból [is származhat].
40sūtra
paramāṇuparamamahattvānto ‚sya vaśīkāraḥ
[Ily módona jógi tudatának hatalma az atomok szintjétől (paramāṇua teljes univerzális megnyilvánulásig (paramamahatmindenrekiterjed.

I. 41-44. A megtisztuló tudat szilárd állapotainak típusai

41sūtra
kṣīṇavṛtter abhijātasyeva maṇer grahītṛgrahaṇagrāhyeṣu
tatsthatadañjanatāsamāpattiḥ
A [meditáció közbenlecsendesülő tudat elmerül a meditáció tárgyábanés egy áttetszőhibátlan kristályhoz hasonlóan [amely bármelyhozzá közel kerülő tárgy színét felvesziő is felveszi annak tulajdonságaitEbben a módosult tudatállapotban (samāpattiaz érzékelő (ajógi), az érzékelés folyamata és annak tárgya szinte eggyé válik [s a jógi számára végül megszűnik mindena meditációja tárgyán kívül].
42sūtra
tatra śabdārthajñānavikalpaiḥ saṁkīrṇā savitarkā samāpattiḥ
Amikor [az anyagi tudat lecsendesültállapotában a durva fizikai [tartományba eső meditációs tárgyelemzésével kapcsolatos szavakilletveazok jelentése (tehát maga a tárgy), valamint az általuk képviselt tudás létrehozta fogalomképek együttesen játszanak szerepet a tudat[meditáció során történőátalakulásábanazt savitarkā (elemző gondolkodással együtt járó s durva fizikai szintre épülősamāpattiḥnaknevezik.13
43sūtra
smṛtipariśuddhau svarūpaśūnyevārthamātranirbhāsā nirvitarkā
Amikor [e folyamat soránaz emlékezet [és a tudatteljesen megtisztulúgy tűnikmintha nem létezne a saját formájahiszen a tudatbanegyedül csak a [meditációtárgya van jelenEz a nirvitarkā (az elemző gondolkodás folyamatát már mellőző durva fizikai szintűsamāpatti.
44sūtra
etayaiva savicārā nirvicārā ca sūkṣmaviṣayā vyākhyātā
[A savitarkā és a nirvitarkāsamāpatti bemutatásávala savicārā– és a nirvicārāsamāpattit is bemutattukamelyek [az előzőekhez hasonlóan,dea finomfizikai tartományban jönnek létre.14

I. 45-51. A samādhi két típusa

45sūtra
sūkṣmaviṣayatvaṁ cāliṅgaparyavasānam 2.
A finom tartomány[ban történő meditációakkor ér végetamikor [a meditáció tárgyamár csak megnyilvánulatlan és differenciálatlan(aliṅgaanyagi jellemzőkkel rendelkezik.15
46sūtra
 eva sabījaḥ samādhiḥ
Az eme [a sarvitarkā-, a nirvitarkā-, savicārā– és nirvicārāsamāpattifolyamatok által létrejött tudatállapotok valójában csak a maggal (anyagiokkalrendelkező [illetve arra épülősabīja samādhi [kategóriájába tartoznak].
47sūtra
nirvicāravaiśāradye ‚dhyātmaprasādaḥ
A nirvicārasamāpattiban való jártasságnak köszönhetően [az intelligencia kitisztulsmegnyilvánul a lelki önvaló [a valódi énragyogása.
48sūtra
ṛtaṁbharā tatra prajñā
Ebben az állapotban [a jógi eléri azta bölcsességetamely az igaz tudást hordozza.
49sūtra
śrutānumānaprajñābhyām anyaviṣayā viśeṣārthatvāt
Ez a bölcsesség sajátos jellege (tárgya és céljamiatt különbözik mind a hal
lás [az érzékszervek],16 mind pedig a logikai következtetések által megszerzett tudástól.
50sūtra
tajjaḥ saṁskāro ‚nyasaṁskārapratibandhī
E [nirvicārasamāpattiban megnyilvánulóbölcsességből születő tudati lenyomat legátol minden más [anyagi tettek és gondolatok általvagyakár a savitarkānirvitarkā és savicārā samāpatti által létrehozotttudati lenyomatot.
51sūtra
tasyāpi nirodhe sarvanirodhān nirbījaḥ samādhiḥ
Amikor ezek [a nirvicārasamāpatti során keletkező rendkívül finomde még anyagi tudati lenyomatokis megszűnnekazt maggal (anyagiokkalilletve alappalnem rendelkezőnirbījaḥ samādhinak [nevezzük].
iti pātañjalayogasūtre prathamaḥ samādhipādaḥ samāptaḥ
Így végződik Patañjali Yogasūtrájának első fejezetemelynek címe „a lelki tökéletességről”.

sére is utalhat.

Születés, öregség, betegség, halál, az élet állomásai ebben a világban

10350601_641619852593962_4388694168945720612_nSzületés, öregség, betegség, halál, az élet állomásai ebben a világban. Az idő befolyása alatt pedig szépen lépkedünk előre. Minden nappal közelebb az elkerülhetetlen utolsó állomáshoz.

Az emberek becsukják a szemüket, fülüket, amikor ez szóba kerül. Nem akarunk tudatosak, lenni arról, ami elkerülhetetlenül közeledik. Miért? Miért jó tudatlanságban élni?

Az emberek nem tudatosak a mindennapjaikban arról mi is a helyzet valójában. Minden túl „szép” odakint. Még én is aki, nap, mint nap emlékeztetem magam a világ valódi arcára, tudom elfelejteni a fontosságát annak, hogy tudatosan használjam a rendelkezésre álló időt. Okosan kihasználni az ebben a világban töltött időt és tudást szerezni arról, ami a valóság a MATRIX-on túl.

Itt a kórházban jobban azonosulnak az emberek ezzel az igazsággal és az arcukon az aggodalom. MI LESZ?  Rengeteg kérdés. MIÉRT ÉRDEMLEM EZT?  Stb. Nincs válasz és a tudatlanságban a szenvedés megmarad.

Mikor bejöttem ide, megcsapott ez a negatív energia. Az emberek szenvedése és aggodalma. Zavart. Aztán egy más oldalról kezdtem nézni és inspirált az, hogy tudom mi a valóság és ez csak egy emlékeztető számomra, hogy ezek a dolgok engem is érintenek, és hogy nincs idő. Az emberi élet nem arra való, hogy az ostobábbnál ostobább dolgokkal elherdáljuk a drága időt, amit arra használhatnánk, hogy kiemelkedjünk ebből, szörnyű szituációból. Születés és halál örök körforgásából ahol a boldog pillanatok száma is nagyon kevés miközben az anyagi energia mindenféle szenvedés formájában csapkod minket. Lépni kell és kihasználni az időt! Tudást szerezni arról, hogy van ennél több.

http://nitayoga.com/joga-inspiracio-az-eletmod-es-szemleletvaltasra-ami-megvaltoztathatja-a-vilagot/