Lélekvándorlás és karma

10371385_641046135984667_2862399006882360126_n” Nem a test az éned! A lélek a testben rejlő szikra
Az élőlény – az egyéni lélek – eredeti énje egyáltalán nem azonos a látható anyagi testével. Valódi önazonosságát tekintve minden élőlény transzcendentális tulajdonságokkal rendelkező lélek, aki örök, sohasem született, és nem is hal meg. A lelki világban élő lelkek eredeti, lelki testükben vannak ott jelen, az anyagi világban azonban fizikai testet öltenek magukra. A lélek nem hal meg a test halálával, hanem mindig folytatja létezését újabb és újabb testet elfogadva, amíg az odaadás, az istenszeretet-jógája által (prema-bhakti yoga) vissza nem tér a lelki világba Istenhez. A lélekvándorlás fogalmán azt értjük, hogy az anyagtalan lélekszikra életről életre lecseréli anyagi testeit: leveti az addigi, öreg, elhasználódott testét, és újat fogad el helyette. A test tulajdonképpen már az élet folyamán is állandóan szemmel láthatóan változik – míg a lélek ugyanaz marad. A halál során nem történik más, mint hogy a változatlan lélek egy másik testbe költözik.

Lélekvándorlás vagy visszatérés a lelki világba
Az új test elfogadása, milyensége nagymértékben függ attól, hogy az élőlény halála pillanatában mire gondol. Az Isten-hívők ezért is végzik annyira intenzíven lelki gyakorlataikat, hogy a halál pillanatában a tudat a lehető legnagyobb megnyugvással mélyedhessen el Istenben, és az élőlény kikerülhessen a végtelen körforgásból.
A lélekvándorlás körforgásában minden élőlény részt vesz: a növények, az állatok és az emberek is. A szent írások (külön) szerint a növényi életforma egy rendkívül kötött, kiszolgáltatott helyzet, az állati életforma leginkább a szenvedély kötőerejének hatása alatt áll, az emberi életforma azonban különösen kedvező. Az emberi test tiszta, intelligens, konstruktív, kiváltképp alkalmas arra, hogy odaadó szolgálatot végezzünk vele, és imádjuk az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.

De miért is fogadott el a lélek testet?
A lélek egykor saját egyéni döntésének köszönhetően került az anyagi világba, az a vágy vezérelte, hogy megtapasztalja az irányító helyzetét, ő maga vezessen. Isten a szabad akarat által lehetővé tette ezt, és ezáltal az eltávolodást a lelki világból, így az élőlény irányításra törekvő vágya teljesült.

Az anyagi világban azonban az a törvényszerűség uralkodik, hogy a testek mulandóak, a lélek pedig vágyai és tettei következtében egy megfelelő, újabb testet kap. A lélek a vágyain túl ugyanis azért kap egy bizonyos testet, mert mentalitása számára az a legmegfelelőbb. A védikus szent írások pl. világosan kijelentik, hogy a hús fogyasztása az emberek számára tilos, a ragadozók számára azonban lehetséges. Isten kegyéből az élőlények következő életükben mindig olyan testet fogadhatnak el, amelyben egy adott cselekedet kevésbé számít bűnnek. Ezért pl. aki sorozatosan megszegi ezt az előírást, olyan testet fogadhat el, mint a ragadozó állatoké.
A védikus szent írások szerint nyolcmillió-négyszázezer létforma létezik a világban. A lélek az anyagba zuhanásakor először magasrendű testet kap, ám ha ezt anyagi vágyai beteljesítésére használja, akkor lezuhan a legalacsonyabb létformába, egy egysejtű testébe. Kilencszázezer típusú vízi élőlény, kétmillió növényfaj, egymillió-egyszázezerféle rovar és puhatestű, egymillióféle madárfaj, hárommillióféle négylábú, és négyszázezerféle emberi faj létezik. A leesett lélek ezt követően az egyszerűbb testekből fokozatosan, egyesével halad a magasabb szintek felé. Ennek az automatikus lelki emelkedésnek a csúcsán emberi testhez jut. A különféle létformákba történő lélekvándorlás a karma törvényei szerint történik.

A karma törvénye
A karma az ok-okozat, a hatás és visszahatás törvényszerűsége az emberi cselekedetek területén, amely nagyon szövevényes. Alapelve, hogy minden tettünk egy vele egyező súlyú, ránk irányuló következményt von maga után. Ha valakivel jót teszünk, akkor a jövőben (akár későbbi életeink valamelyikében) ugyanolyan jó fog történni velünk. Ha viszont valakinek ártunk, akkor később nekünk is pontosan ugyanolyan ártalmat kell elszenvednünk. Így a saját múltbeli cselekedeteink alakítják ki a jelenlegi sorsunkat, és a jelenlegi tetteink határozzák meg a jövőnket.

A tettek jó és rossz minősítését a szent írásokban fellelhető szabályok határozzák meg, Isten szavai. Isten mindenki szívében jelen lévő formája, a Felsőlélek biztosítja, hogy előbb vagy utóbb (akár sok-sok élet után) mindenki megkapja saját cselekedetei visszahatását.
A lélekvándorlás az ismétlődő születés és halál körforgása, amely a karma törvényén keresztül, mint egyfajta KRESZ-szabályrendszeren keresztül kerül alkalmazásra.”

forrás: http://krisna.hu/tanitasaink/lelekvandorlas/

Kicsoda valójában Patanjali?

10352402_634351943320753_6273711137660034007_n

Rég szerettem volna írni erről a témáról de miközben olvasgattam, ezt a kincset találtam egy kedves barátom tollából aki a “Jóga tiszta forrásból” szerzője is.

Gaura-Kṛṣṇa Dāsa (Dr. Tóth-Soma László):


Bevezetés Patañjali Yoga-sūtrájába Az első fejezet elemző fordítása

Jóga 2.
15. évfolyam, 1. szám
2012. november

Bevezetés

Patañjalinak, a Yogasūtra szerzőjének születési körülményei, illetve életének eseményei a régmúlt misztikus homályába vesznek. Valójában nagyon keveset tudunk e kiváló bölcsről, aki a védikus irodalom jógáról szóló tanításait, valamint a transzcendens után kutató bölcsek tapasztalatait e műben összegezte.
Az életét bemutató leírások becslései szerint Patañjali e földi világban a i. e. 4. század és az i. sz. 6. század közötti időszakban élhetett valamikor, jóllehet a történészek, illetve a szanszkrit nyelv tudósai az i. e. 3. évszázad körülre datálják az úgynevezett aforisztikus sūtra-irodalom megjelenését, amelybe aYogasūtra is tartozik.
Patañjali személye körül is számtalan vita dúl a tudományos világban annak ellenére, hogy a különböző jógatradíciók önmaguk nem tulajdonítottak e kérdéskörnek túl nagy jelentőséget. Úgy tartják, hogy az indiai történelem során feltételezhetően több személy is élt, akiket Patañjalinak neveztek. Három közülük jól ismert.
Az egyikük a híres nyelvész, aki Pāṇini Aṣṭādhyāyī című, jól ismert nyelvtani munkájához fűzött magyarázatot, melynek címe Mahābhāṣya (a „Nagymagyarázat”),1 valamint aki összeállította a jógáról szóló, klasszikusnak mondható irodalmi művet, a Yogasūtrát. A Yogasūtra több kommentátora is (például Bhojarāja a XI. században, valamint Caraka és Cakrapāṇidatta a XVIII. században) ugyanahhoz a Patañjalihoz köti a Yogasūtra és aMahābhāṣya megalkotását.2
A másik Patañjali írta a Nidanasūtra című művet, amely a védikus rituálékról
szóló irodalom tanulmányozásának szempontjából nélkülözhetetlen alkotás.
A harmadik, szintén ezt a nevet viselő személy a sāṅkhya filozófia egyik közismert tanára volt. A történészek véleménye szerint a fent említett három alak különböző korszakokban élt, más-más személyiségek.
Ezzel szemben az indiai hagyomány merőben eltér ettől a véleménytől, s azt állítja, hogy a korábban felsorolt művek egyazon személytől származnak, sőt mi több, további egészségügyi, ájurvédával kapcsolatos értekezéseket is tulajdonítanak Patañjalinak. E hagyomány szerint Patañjali nem közönséges személy volt, hanem Viṣṇu illetve Kṛṣṇa isteni inkarnációjának, Anantaśeṣának a fizikai világban történő részleges megnyilvánulása, aki saját akaratából jelent meg azért, hogy a feltételekhez kötött, e világban fizikai testet öltött élőlények segítségére legyen a lelki felemelkedés útján. .3
Anantaśeṣa a sokezer fejjel rendelkező, kígyó testű inkarnáció, akinek tekervényei alkotta ölében az Úr Viṣṇu megpihen, s aki minden tudás (sarvajñāna) tárháza. Ő a kígyók előkelő ura, akinek számtalan csuklyája a határtalanságot és a mindenütt jelenlevőséget szimbolizálja. Nagyon sok yogī imádkozva borul le hódolatot ajánlva Kṛṣṇa, Viṣṇu, vagy Anantaśeṣa előtt, mielőtt elkezdené napi jógagyakorlatát.
Így tesz Vyāsa is a Yogasūtrához írt magyarázatának invokációjában (4-5. század), amikor így imádkozik:

oṁ namo bhagavate vāsudevāya
yastyaktvā rūpamādyaṁ prabhavati jagato ’nekadhānugrahāya
prakṣīṇakleśarāśirviṣamaviṣadharo ’nekavaktraḥ subhogī |
sarvajñānaprasūtirbhujagaparikaraḥ prītaye yasya nityam
devo ’hīśaḥ sa vo ’vyātsitavimalatanuryogado
yogayuktaḥ ||

„Hódolatomat ajánlom Vāsudevának (Kṛṣṇának, illetve Viṣṇunak) a végső élvezőnek (subhogī), aki eredeti formáját az emberiség és a világ érdekében kegyesen feladva különböző módokon jelenik meg. Így nyilvánul meg a kígyók számtalan, mérget tartó szájjal rendelkező uraként (Anantaśeṣa – Viṣṇu fekhelyéül szolgáló sokezer fejű isteni kígyóként) is, hogy [a tudatlanság] és a szenvedések sokaságát elpusztítsa. Ő minden tudás forrása, akinek alakja, kísérete által körbevéve, makulátlanul tisztán ragyog. Ő az örökkévaló Úr, aki az önmegvalósítás folyamatának (yoga) adományozója és annak tökéletes művelője.” .4
A hindu vallási és jógahagyományokban élő legenda szerint.5 nem sokkal azelőtt, hogy Patañjali a fizikai világba alászállt, az Úr Viṣṇu — Anantaśeṣa tekervényein pihenve — Śivának, az univerzum pusztulásáért felelős félistennek a csodálatos táncát figyelte. Annyira elbűvölte és elégedetté tette Śiva félisten tánca, hogy transzcendentális teste elkezdett remegni, s az egyre nehezebbé vált Anantaśeṣa számára. Amint a tánc befejeződött, a remegés is nyomban megszűnt, az Úr teste pedig újra könnyűvé vált. Anantaśeṣa meghökkenve kérdezte Urát, mi okozta ezt a rendkívüli változást. A kérdésre válaszolva a Legfelsőbb Úr elmagyarázta neki, hogy az Úr Śiva táncának szépsége és magasztos mivolta hatott rá ilyen drámaian. Csodálattal hallgatva a történteket Anantaśeṣa alázatosan hangot adott annak a vágyának, hogy ő is megtanulhassa a tánc művészetét, amely által elégedetté teheti a Legfelsőbb Urat, Viṣṇut.
Az Úr Viṣṇura komoly benyomást gyakorolt Anantaśeṣa őszinte vágya, és megjövendölte, hogy egy napon Śiva áldásában részesíti majd szolgálatkész magatartása és odaadása miatt. Ennek köszönhetően a fizikai világban megnyilvánulva Anantaśeṣa áldásában részesítheti az emberiséget azáltal, hogy az önmegvalósítás (yoga) útjára tanítja őket, illetve beteljesítheti vágyát, és a tánc mesterévé is válhat egyben. Ezek hallatán Anantaśeṣa eltűnődött, hogy vajon ki fogadja majd őt fiává, ki lesz az édesanyja.
Ugyanebben az időben egy Gonikā nevű erényes yoginī (a jóga útját gyakorló nő) imákkal fordult az Úrhoz, mert fiúgyermekre vágyott. Gonikā olyan utódot szeretett volna, akinek átadhatja mindazt a tudást és megvalósítást, amelyre a jóga gyakorlása által szert tett. Mivel nagyon aggódott amiatt, hogy idős lévén kevés ideje van már hátra, gyermeke pedig még nem született, elhatározta, hogy imákkal fordul a Legfelsőbb Úrhoz, aki minden vágyat képes teljesíteni. Ennek érdekében egy egyszerű áldozatot ajánlott fel a Napnak, amelyet a Legfelsőbb Úr evilágbeli megnyilvánulásának, s főleg az ő „látóképességének” szoktak tartani. Miután leborult a Nap előtt, áldozati felajánlásként felemelte vízzel teli tenyerét – hisz ez volt az egyetlen ajándék, amire szert tudott tenni –, és egy fiúgyermekért könyörgött hozzá.
Mindezek láttán Anantaśeṣa rögtön megértette, hogy Gonikā megfelelő anya lesz a számára. Amint Gonikā arra készült, hogy felemelje kezét és felajánlja a tenyerében levő kis vizet a Napnak, rápillantott a saját kezére, és megdöbbenve vette észre, hogy egy egészen kis kígyó kúszik benne. Még jobban megrökönyödött, amikor néhány pillanat múlva az apró méretű kígyó emberi formát öltve azonnal a földre borult Gonikā előtt, majd megkérte, fogadja őt gyermekévé. Természetesen Gonikā nagy örömmel a fiává fogadta az apró jövevényt, s mivel az imára kulcsolt kezébe (añjali) az égből pottyant le (pat), Patañjalinak nevezte el a fiút. Gonikā mindaddig szeretettel gondozta a mennyei utódot, amíg az délceg ifjúvá nem cseperedett. A Padmapurāṇa szerint Patañjali fizikai világbeli megnyilvánulása Atri (a hét fő ṛṣi6 közül az egyik) és Anasūyā gyermekeként Ilāvṛta-varṣán — a fennkölt szépségű, az anyagi világ mennyei régióiban lévő területen — történt, amelyet félistenek és megvilágosodott személyek népesítenek be. Innét szállt alá e földi világba, hogy az önmegvalósítás útjáról beszéljen.
Az ilyen és ehhez hasonló, legendásnak is tekinthető részletekkel telitűzdelt életrajzi leírások valójában több titkot rejtenek el előlünk, mint amennyit felfednek; ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy Patańjali egy nagyszerű ṛṣi volt, aki azért jelent meg az emberi társadalomban, hogy megossza bölcsességének gyümölcsét azokkal, akik már éretté váltak annak befogadására.
Bármi is legyen az igazság, annyi bizonyos, hogy a Patañjali által rendszerezett és összefoglalt filozófia, illetve a gyakorlati útmutatások már évszázadokkal korábban is léteztek a védikus jóga-tradíciókban, s útmutatásként, követendő tanításokként jelen voltak valamennyi, önmegvalósításra vágyó szent életében. Ma már senki sem vitatja, hogy a Yogasūtra a jógahagyomány legfontosabb elemeinek és gyakorlatainak olyan mesteri módon bemutatott tömör összefoglalása, amelyeknek eredetét könnyűszerrel vissza lehet vezetni az purāṇákon és upaniṣadokon keresztül egészen a Védákig.
Yogasūtra tulajdonképpen egy gyakorlati kézikönyv, amelyet már ősidők óta a rājayoga kinyilatkozásának tartanak, amelyet az idők folyamán szent magyarázók fejlesztettek tovább, bontottak ki a szentírások és saját tapasztalataik fényében. Így született meg Vyāsa (4-5. század) Yogabhāṣya című magyarázata, Vācaspati Miśra (9. század) ez utóbbihoz fűzött szómagyarázata Tattvavaiśāradī címmel, a már említett Bhojarāja (11. század eleje) Rājāmārtaṇḍa című magyarázata, valamint Rāmānanda Sarasvatī (16. század) Maṇiprabhā magyarázata és Vijñābhikṣu (15-16. század) jegyzete, amely aYogavārtika címet viseli.
Patañjali Yogasūtrája univerzális alkotásnak számít, hiszen az önmegvalósítás különböző aspektusait foglalja magába, miközben a sāṅkhya filozófia egyetemes metafizikai téziseit egyesíti a Bhagavadgītāban részletesen feltárt bhakti, vagyis a személyes Isten (Īśvara) előtti meghódolás folyamatával.7Természetesen a különböző irányzatok képviselői mást és mást emelnek ki a Yogasūtrából, nagyobb jelentőséget tulajdonítva egyik tanításának, mint a másiknak. Meg kell értenünk azonban, hogy a Patañjali aforizmáit tanulmányozó bármely iskolához tartozó embernek lehetősége nyílik arra, hogy megtisztítsa az életét és a gondolatait, hogy eltökéltebbé váljon a transzcendens kutatásában és végezetül, hogy közelebb kerüljön Istenhez, saját forrásához, aki Patañjali szerint az élőlény anyagvilágból való felszabadulásának a kulcsa.
A mű négy fejezetből áll. Az első fejezet az úgynevezett Samādhipāda, amely a koncentrációról és a lelki elmerülésről szól. Ez a fejezet gyakorlatilag bemutatja a jóga teljes folyamatát, felvillantva a jógi által elérendő végcélt is. A második fejezet, a Sādhanapāda a jóga-folyamat konkrét, rendszeresen végzendő lelki gyakorlatairól (sādhana) beszél. A gyakorlatokban technikai és tisztán transzcendens, lelki elemek is helyet kapnak. Patañjali e fejezetben fejti ki a kriyāyoga és az aṣṭāṅgayoga folyamatait, különös hangsúlyt helyezve a lelki életet gyakorlók életében követendő szabályokra. A harmadik fejezetben, amely a Vibhūtipāda címet viseli, a jóga megfelelő gyakorlása során esetlegesen jelentkező különleges képességekről hallhatunk. A negyedik fejezet, vagyis a Kaivalyapāda pedig a végső felszabadulásról (az anyagi világtól való teljes elkülönülésről) szól.
Yogasūtra mindenek előtt az elméleti „felderítőutak” korlátain túlmutat
és szellemi szabadság utáni kutatásban. Ugyanakkor ez az alkotás is – mint minva gyakorlati segítséget is nyújt a lelki den misztikus tudományág, amely túlhalad az érzéki tapasztalat ingoványos határain – minden egyes mondatánál újra meg újra megerősíti kapcsolatát azzal a létfontosságú kérdéssel, amely létezésünk egyetemes értelmét kutatja, és egyben a világi kötelékek és az illúzió alóli felszabadulást keresi. A Yogasūtra felhívás az önuralom módszeres elérésére, amely olyan magasságokig emelkedik, mint az önmagunk megismerése, s az eredetileg végsőkig tiszta lényünknek az Örökkévalósággal és Istennel való odaadó találkozása.

Néhány szó a Yogasūtra e fordításáról

Az e kiadványban található fordítás magyarázó jellegű, amelyben az egyes szanszkrit kifejezések fordítását a jógahagyományoknak megfelelően adjuk meg. Amellett, hogy a fordítás az eredeti szöveget hűen adja át, az (egyszerű zárójelekben) olyan jelentések is megtalálhatók, amelyek az adott szövegrész, illetve kifejezés jobb megvilágítását célozzák. A fordításban a [szögletes zárójelen] belül pedig olyan információ, illetve szöveg található, amely közvetlenül az adott sūtra szövegében nem található meg, de amely az a) előző sūtrákból, vagy b) a szövegkörnyezetből, illetve c) a fordítói és a gyakorlati hagyományokból következik. Reménykedem benne, hogy e fordítás minden olvasóm elégedettségére szolgál majd, s tényleges bepillantást nyújt a Yogasūtra első fejezetének titokzatos világába.
Köszönettel tartozom mindazoknak, akik szakmai tudásukkal segítették e fordítás megszületését: Dr. Ruzsa Ferenc indológus-filozófusnak, az ELTE docensének, Jeney Rita (Amṛtānanda Devī Dāsī) indológus-régésznek, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola szanszkrit-tanárának, valamint Csadó Szilviának, aki a szanszkrit szöveg editálását végezte.
Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom Lelki Tanítómesteremnek, Śrīla Śivarāma Swami Mahārājának, aki az önmegvalósítás útjára vezetett, s azóta is kísér rajta töretlenül.

Első fejezet
SAMĀDHIPĀDA
Tanítás a lelki tökéletességről

I. 1–4. A jóga célja és hatása [A Yogasūtra tartalmának összefoglalása]

1sūtra
atha yogānuśāsanam
Most következzék a jóga tanításainak [előző korok hagyományai alapján történőmagyarázata.
2sūtra
yogaś cittavṛttinirodhaḥ
A jóga az anyagi tudatfolyamatok megfékezése.
3sūtra
tadā draṣṭuḥ svarūpe ‚vasthānam
[Ha ez megtörténtakkor a Látó (az egyéni léleksaját [eredetiformájában helyezkedik el.
4sūtra
vṛttisārūpyam itaratra
Más esetben [az egyéni lélekaz anyagi tudatfolyamatok [aktuálisváltozásaival azonosul.

I.5-11. Az anyagi tudat, vagyis a citta állapotainak, sajátos változásainak típusai (a vṛttik típusai)

5sūtra
vṛttayaḥ pañcatayyaḥ kliṣṭākliṣṭāḥ
Az anyagi tudatfolyamatok (vṛttikállapotai ötfélék lehetnek. [Ezekfájdalmasakvagy olyanokamelyek nem okoznak szenvedést.
6sūtra
pramāṇaviparyayavikalpanidrāsmṛtayaḥ
[A vṛttik öt csoportjaaz érvényes ismeret szerzésea téves ismeretszerzésa fogalomalkotás [és ábrándozás], a (mély)alvás és az emlékezés.8
7sūtra
pratyakṣānumānāgamāḥ pramāṇāni
Az érvényes ismeret megszerzésének [módszerei1az érzékszervi tapasztalás 2a következtetés és 3a szent hagyományok [múltból]alászálló tanításai.
8sūtra
viparyayo mithyājñānam atadrūpapratiṣṭham
A téves ismeretszerzés (viparyayaolyan hamis tudás[t eredményez], amely nem felel meg [a tárgy valódijellegének és megjelenésének.
9sūtra
śabdajñānānupātī vastuśūnyo vikalpaḥ
A fogalomalkotás [az anyagi tudatban bekövetkező olyan változás (vṛtti)], amely a szóbeli tudásból következikés amely e közölt információtárgyának távollétében jön létre.
10sūtra
abhāvapratyayālambanā vṛttir nidrā
A mélyalvás az anyagi tudat (cittaolyan állapota (vṛtti), amely a nemlétezés tapasztalásán alapul [s amelyben az anyagi tudat működésemegközelítőleg és ideiglenesen szünetel].
11sūtra
anubhūtaviṣayāsaṁpramoṣaḥ smṛtiḥ
Az emlékezés valamely [korábbantapasztalt tárgy [vagy körülményilletve benyomásanyagi tudatból történőel nem vesztése.

I. 12–16. Az anyagi tudatállapotok (vṛttik) megfékezésének (nirodha) eszközei

12sūtra
abhyāsavairāgyābhyāṁ tannirodhaḥ
[A fent említett anyagi tudatfolyamatokrendszeres gyakorlással és [az érzéktárgyakról valólemondással [illetve a tőlük valóelkülönülésselmegfékezhetők.9
13sūtra
tatra sthitau yatno ‚bhyāsaḥ
Ezek közül a gyakorlás a[z anyagi tudatfolyamatokmegfékezett és szilárdan stabil állapotának fenntartására tett folyamatos erőfeszítés.
14sūtra
sa tu dīrghakālanairantaryasatkārāsevito dṛḍhabhūmiḥ
Ez [a gyakorlásakkor áll szilárd talajon [és akkor vezet megfelelő eredményre], ha hosszú időn keresztülmegszakítás nélkülnagyfigyelemmel (s a téma iránti odaadássalés szorgalommal végezzük.
15sūtra
dṛṣṭānuśravikaviṣayavitṛṣṇasya vaśīkārasaṁjñā vairāgyam
A lemondás az a tiszta és szabályozott tudatállapotamelyben [az emberlegyőzi a „látott” [az érzékekkel közvetlenül tapasztalható evilági]és a „hallott” [a Védák által kinyilatkoztatott túlvilágimennyei]10 élvezetek iránti szomját.
16sūtra
tat paraṁ puruṣakhyāter guṇavaitṛṣṇyam
E [lemondás (vairāgya)] legmagasabb rendű formája azamikor a lélek (puruṣafelismerése [megtapasztalása és a róla szóló tudás]következtében a fizikai világ (aélvezetére való vágy teljesen megszűnik.

.

I. 17–20. Az anyagi tudatfolyamatok (cittavṛtti) megfékezésének formái és osztályai

17sūtra
vitarkavicārānandāsmitārūpānugamāt saṁprajñātaḥ
A saṁprajñātában [amely a meditáció gyakorlása és a lemondás által elért racionális és szabályozott tudatállapota [meditációs tárgydurvafizikai szintű mérlegelő analízise (vitarka), ugyanakkor annak finomfizikai szintű elemzése (vicāra), valamint a[z ezekből származó]boldogságot tapasztaló anyagi Énilletve öntudat (asmitārūpavan jelen.
18sūtra
virāmapratyayābhyāsapūrvaḥ saṁskāraśeṣo ‚nyaḥ
A[z anyagi én (asmitārūpa)] megszűnésének felfogását gyakorolva [a jógi eljuthategy másika racionálison túli tudatszintre (asaṁprajñāta),amelyen a korábban említett tényezők [a meditációs tárgy durva fizikai szintű mérlegelő analízise (vitarka), ugyanakkor annak finomfizikaiszintű elemzése (vicārā), valamint az ezekből származó boldogságot tapasztaló anyagi Énilletve öntudat (asmitārūpa)] csupán a tudatalattilenyomatok (saṁskāraformájában maradnak fenn.
19sūtra
bhavapratyayo videhaprakṛtilayānām
Az anyagi létezés öntudata az anyagi természetben elmerülő [hétköznapi élőlényekreés a durva fizikai testtel nem rendelkező [mennyeilényekreis jellemző.11
20sūtra
śraddhāvīryasmṛtisamādhiprajñāpūrvaka itareṣām
Mások számára [akik nem kötődnek az anyagi öntudatuk fenntartásáhozaz igaz tudás a hitena bizalommal telihősies törekvésenafigyelmen (és emlékezésen), valamint a teljes lelki elmerülésen (samādhikeresztül nyilvánul meg.

I. 21–23. Az anyagi tudat (citta) megfékezését segítő tényezők

21sūtra
tīvrasaṁvegānām āsannaḥ
Ez [az igaz tudás és a tökéletességközel van azokhozakik lelkesen és állhatatosan törekednek [s akiknek gyakorlásaintenzív és szigorú.
22sūtra
mṛdumadhyādhimātratvāt tato ‚pi viśeṣaḥ
[Attól függőenhogy gyakorlataikatenyheközepes vagy erős intenzitással végzikmég közöttük is lehetnek sajátságos különbségek.
23sūtra
īśvarapraṇidhānād 
Vagy [tartozzon valaki a jógik bármelyik kategóriájábaaz Isten iránti odaadással eléri a célt.

I. 24-28. Az Īśvara (Isten) jellemzői

24sūtra
kleśakarmavipākāśayair aparāmṛṣṭaḥ puruṣaviśeṣa īśvaraḥ
Az Īśvara (Istenolyan [transzcendentális tulajdonságokkal rendelkezősajátos Személy (Puruṣa), akit nem érintenek meg a szenvedés[tkiváltó tényezők], sem pedig az anyagi tettek és azok visszahatásais akit semmiféle [fizikai születésbe kényszerítőhatás nem befolyásol.
25sūtra
tatra niratiśayaṁ sarvajñabījam
Benne a mindentudás magja felülmúlhatatlan.
26sūtra
sa eṣa pūrveṣām api guruḥ kālenānavacchedāt
Mivel nem korlátozza az időő az ősöknek [és a régi korok tanítóinakis a tanítómestere.
27sūtra
tasya vācakaḥ praṇavaḥ
Őt fejezi ki a szent oṁ szótag.
28sūtra
tajjapas tadarthabhāvanam
A[z oṁ szótagfolyamatos ismételgetése közben annak jelentését (az Īśvaráta tudatban kell tartani.12

I. 29–32. Az anyagi tudatfolyamatok (cittavṛtti) szabályozását akadályozó tényezők és velejáróik

29sūtra
tataḥ pratyakcetanādhigamo ‚py antarāyābhāvaś ca
Ennek köszönhetően még a belső tudat [a lélek eredeti tudatais elérhető, [melynek következtébenaz akadályok is eltűnnek.
30sūtra
vyādhistyānasaṁśayapramādālasyāviratibhrāntidarśanālabdhabhūmikatvānavasthitatvāni cittavikṣepās te ‚ntarāyāḥ
Az anyagi tudatot szétszórttá tevő akadályok a betegséga mentális tompultsága kétség (döntésképtelenség), a hanyagsága lustaságamértéktelenség (és a lemondás hiánya), a csapongó érzékek [okozta hibás tapasztalás], a cél [és egyfajta szilárd helyzetel nem érése,valamint az instabilitás [vagyis a már elért célilletve helyzet stabil fenntartására való képtelenség].
31sūtra
duḥkhadaurmanasyāṅgamejayatvaśvāsapraśvāsā vikṣepasahabhuvaḥ
[Az anyagi tudat szétszórtságánakvelejárói a boldogtalanság (szenvedés), a lehangoltsága végtagok remegése [illetve nyugtalansága],valamint a szabálytalan be– és kilégzés.
32sūtra
tatpratiṣedhārtham ekatattvābhyāsaḥ
Ezek leküzdésére az Egy Igazság[ra irányított meditációrendszeres gyakorlása [vezet el].

I. 33–40. Az anyagi tudatfolyamatok (cittavṛtti) megfékezését segítő további eszközök

33sūtra
maitrīkaruṇāmuditopekṣaṇāṁ sukhaduḥkhapuṇyāpuṇya
viṣayāṇāṁ bhāvanātaś cittaprasādanam
Aki önmagában kifejleszti a boldogsággal szembeni barátságosságota szenvedés iránti együttérzéstaz erényesség irányában tanúsítottörömötvalamint az erkölcstelenséggel szembeni kiegyensúlyozottság tulajdonságaitannak tudata megtisztulttálecsendesültté [válik].
34sūtra
pracchardanavidhāraṇābhyāṁ  prāṇasya
[A tudat lecsendesült állapota opcionális lehetőségkénta légzés kibocsátása és visszatartása [tehát a légzésszabályozásáltal is elérhető.
35sūtra
viṣayavatī  pravṛttir utpannā manasaḥ sthitinibandhanī
Ez [a lecsendesült tudatúgy is elérhetőhogy az elmét (manasegy érzéktárgyra irányítva szilárd (mozdulatlanállapotba hozzuk.
36sūtra
viśokā  jyotiṣmatī
Vagy [az elme stabilitása azáltal is elérhetőhogy az elméta lélek szenvedés nélküli sugárzó természetére összpontosítjuk.
37sūtra
vītarāgaviṣayaṁ  cittam
Vagy akkor is [ez történikha a jógia tudatát szenvedélytől és ragaszkodástól mentes tárgyra [rögzíti].
38sūtra
svapnanidrājñānālambanaṁ 
[Az anyagi tudat (cittalecsendesülése azáltal is elérhetőha annak állapotaaz álommal teli alvás és a mélyalvás tudatállapotairól szólóismereten [és az erről szóló meditációnalapul.
39sūtra
yathābhimatadhyānād 
Ehhez hasonlóan [az anyagi tudat kiegyensúlyozottsága a jógi általkiválasztott és a hagyomány által jóváhagyott bármilyen [tudatistabilitást elősegítőtárgyra rögzített meditációból [is származhat].
40sūtra
paramāṇuparamamahattvānto ‚sya vaśīkāraḥ
[Ily módona jógi tudatának hatalma az atomok szintjétől (paramāṇua teljes univerzális megnyilvánulásig (paramamahatmindenrekiterjed.

I. 41-44. A megtisztuló tudat szilárd állapotainak típusai

41sūtra
kṣīṇavṛtter abhijātasyeva maṇer grahītṛgrahaṇagrāhyeṣu
tatsthatadañjanatāsamāpattiḥ
A [meditáció közbenlecsendesülő tudat elmerül a meditáció tárgyábanés egy áttetszőhibátlan kristályhoz hasonlóan [amely bármelyhozzá közel kerülő tárgy színét felvesziő is felveszi annak tulajdonságaitEbben a módosult tudatállapotban (samāpattiaz érzékelő (ajógi), az érzékelés folyamata és annak tárgya szinte eggyé válik [s a jógi számára végül megszűnik mindena meditációja tárgyán kívül].
42sūtra
tatra śabdārthajñānavikalpaiḥ saṁkīrṇā savitarkā samāpattiḥ
Amikor [az anyagi tudat lecsendesültállapotában a durva fizikai [tartományba eső meditációs tárgyelemzésével kapcsolatos szavakilletveazok jelentése (tehát maga a tárgy), valamint az általuk képviselt tudás létrehozta fogalomképek együttesen játszanak szerepet a tudat[meditáció során történőátalakulásábanazt savitarkā (elemző gondolkodással együtt járó s durva fizikai szintre épülősamāpattiḥnaknevezik.13
43sūtra
smṛtipariśuddhau svarūpaśūnyevārthamātranirbhāsā nirvitarkā
Amikor [e folyamat soránaz emlékezet [és a tudatteljesen megtisztulúgy tűnikmintha nem létezne a saját formájahiszen a tudatbanegyedül csak a [meditációtárgya van jelenEz a nirvitarkā (az elemző gondolkodás folyamatát már mellőző durva fizikai szintűsamāpatti.
44sūtra
etayaiva savicārā nirvicārā ca sūkṣmaviṣayā vyākhyātā
[A savitarkā és a nirvitarkāsamāpatti bemutatásávala savicārā– és a nirvicārāsamāpattit is bemutattukamelyek [az előzőekhez hasonlóan,dea finomfizikai tartományban jönnek létre.14

I. 45-51. A samādhi két típusa

45sūtra
sūkṣmaviṣayatvaṁ cāliṅgaparyavasānam 2.
A finom tartomány[ban történő meditációakkor ér végetamikor [a meditáció tárgyamár csak megnyilvánulatlan és differenciálatlan(aliṅgaanyagi jellemzőkkel rendelkezik.15
46sūtra
 eva sabījaḥ samādhiḥ
Az eme [a sarvitarkā-, a nirvitarkā-, savicārā– és nirvicārāsamāpattifolyamatok által létrejött tudatállapotok valójában csak a maggal (anyagiokkalrendelkező [illetve arra épülősabīja samādhi [kategóriájába tartoznak].
47sūtra
nirvicāravaiśāradye ‚dhyātmaprasādaḥ
A nirvicārasamāpattiban való jártasságnak köszönhetően [az intelligencia kitisztulsmegnyilvánul a lelki önvaló [a valódi énragyogása.
48sūtra
ṛtaṁbharā tatra prajñā
Ebben az állapotban [a jógi eléri azta bölcsességetamely az igaz tudást hordozza.
49sūtra
śrutānumānaprajñābhyām anyaviṣayā viśeṣārthatvāt
Ez a bölcsesség sajátos jellege (tárgya és céljamiatt különbözik mind a hal
lás [az érzékszervek],16 mind pedig a logikai következtetések által megszerzett tudástól.
50sūtra
tajjaḥ saṁskāro ‚nyasaṁskārapratibandhī
E [nirvicārasamāpattiban megnyilvánulóbölcsességből születő tudati lenyomat legátol minden más [anyagi tettek és gondolatok általvagyakár a savitarkānirvitarkā és savicārā samāpatti által létrehozotttudati lenyomatot.
51sūtra
tasyāpi nirodhe sarvanirodhān nirbījaḥ samādhiḥ
Amikor ezek [a nirvicārasamāpatti során keletkező rendkívül finomde még anyagi tudati lenyomatokis megszűnnekazt maggal (anyagiokkalilletve alappalnem rendelkezőnirbījaḥ samādhinak [nevezzük].
iti pātañjalayogasūtre prathamaḥ samādhipādaḥ samāptaḥ
Így végződik Patañjali Yogasūtrájának első fejezetemelynek címe „a lelki tökéletességről”.

sére is utalhat.

Születés, öregség, betegség, halál, az élet állomásai ebben a világban

10350601_641619852593962_4388694168945720612_nSzületés, öregség, betegség, halál, az élet állomásai ebben a világban. Az idő befolyása alatt pedig szépen lépkedünk előre. Minden nappal közelebb az elkerülhetetlen utolsó állomáshoz.

Az emberek becsukják a szemüket, fülüket, amikor ez szóba kerül. Nem akarunk tudatosak, lenni arról, ami elkerülhetetlenül közeledik. Miért? Miért jó tudatlanságban élni?

Az emberek nem tudatosak a mindennapjaikban arról mi is a helyzet valójában. Minden túl „szép” odakint. Még én is aki, nap, mint nap emlékeztetem magam a világ valódi arcára, tudom elfelejteni a fontosságát annak, hogy tudatosan használjam a rendelkezésre álló időt. Okosan kihasználni az ebben a világban töltött időt és tudást szerezni arról, ami a valóság a MATRIX-on túl.

Itt a kórházban jobban azonosulnak az emberek ezzel az igazsággal és az arcukon az aggodalom. MI LESZ?  Rengeteg kérdés. MIÉRT ÉRDEMLEM EZT?  Stb. Nincs válasz és a tudatlanságban a szenvedés megmarad.

Mikor bejöttem ide, megcsapott ez a negatív energia. Az emberek szenvedése és aggodalma. Zavart. Aztán egy más oldalról kezdtem nézni és inspirált az, hogy tudom mi a valóság és ez csak egy emlékeztető számomra, hogy ezek a dolgok engem is érintenek, és hogy nincs idő. Az emberi élet nem arra való, hogy az ostobábbnál ostobább dolgokkal elherdáljuk a drága időt, amit arra használhatnánk, hogy kiemelkedjünk ebből, szörnyű szituációból. Születés és halál örök körforgásából ahol a boldog pillanatok száma is nagyon kevés miközben az anyagi energia mindenféle szenvedés formájában csapkod minket. Lépni kell és kihasználni az időt! Tudást szerezni arról, hogy van ennél több.

http://nitayoga.com/joga-inspiracio-az-eletmod-es-szemleletvaltasra-ami-megvaltoztathatja-a-vilagot/

Ne változtasd meg a világot, változtasd meg a saját életed!

10382651_644950582260889_5378718468341219730_n

Média által manipulált, lebutított, droidok vagyunk!

Mi lenne vajon Magyarországgal ha hirtelen mindenki kikapcsolná a TV-t és kidobná a sok hulladék újságot ami semmiről nem szól, és elkezdenének az emberek értékes dolgokat OLVASNI. A sok agyhalott magyar hirtelen nem is lenne olyan befolyásolható. Elkezdenének az emberek GONDOLKOZNI maguktól, lehet kicsit tisztábban látnánk a dolgokat, letisztulna mi érték, és minem.
Mindenki szép világra vágyik ami nyugodt, békés, az embereknek csupa jó tulajdonságaik vannak, jó szándékúak egymással, segítőkészek, morálisak, józanok.
De ez a világ sosem lesz addig amíg IRÁNYÍTVA vagyunk ostoba, korrupt, pénzhajhász, rajtunk meggazdagodott Idióták által.

Ne változtasd meg a világot, változtasd meg a saját életed!
Ne nézz TV-t.
Ne vegyél szemét újságot.
Olvass minden nap önmegvalósítással foglalkozó dolgokat!
Keresd azok társaságát akik valódi értéket képviselnek.

Törekedj azokra a dolgokra amiket Te is szeretnél magad körül.
– Béke- legyél békés és türelmes
– Nyugalom – légy nyugodt másokkal és tedd nyugodttá a környezeted.
– Nem szeretnél erőszakot – ne légy erőszakos se másokkal sem az állatokkal.
– Tolerancia – Lágy toleráns másokkal
– Kedvesség – Légy kedves másokkal
– Önzetlenség- ne lágy önző Te sem
– Mohóság- Ne lágy mohó és irigy

Mikor ezeket a lépéseket megtesszük magunk körül, akkor a világunk változni kezd.
Ennyi!

A jóga, a személyiségfejlesztés tökéletessége

10308289_637353296353951_6563233558185055294_nEz a kijelentés is kicsit elfogultnak hangzik! Mint például a ” Yoga will save the world! “ De a kijelentés kicsit sem túlzás.

Miért is? A JÓGA ( és most itt a hiteles, a jóga valódi értékét és üzenetét hordozó jógáról beszélek) célja , az, hogy a tudatunkat felemeljük egy magasabb szintre, egy transzcendentális szintre, amelynek az lesz a hatása, hogy személyiségünk egy csodás pozitív változáson megy keresztül. Másképp fogunk nézni a világra, más motivációi lesznek a cselekedeteinknek.Más minőségű eredményeket fogunk elérni.

 Olyan tulajdonságokat fogunk kifejleszteni amilyenről csak álmodunk. Amikor a történelem nagy személyiségeit vizsgálgatjuk mint Jézus,Assisi Szt Ferenc , Gandhi, Buddha, Diogenész, Srila Prabhupada és sorolhatnánk a nagy szentek, jógik, filozófusok sorát. Ezek a személyiségek mind a lelki gyakorlatok által érték el azt a tökéletes állapotot, amiben örökké boldogan éltek és példát mutattak mindenkinek, hogy mit is jelent egy Tökéletes Ember.

Mindenki szeretne egy szép világban élni, ahol béke van, egyetértés, tisztaság, erőszakmentesség, egymás tisztelete, szeretet és tolerancia.

Mindig panaszkodunk, hogy milyen világban élünk. De nem vesszük észre, hogy a világot mi alkotjuk és a világ a tükörképe annak amik mi vagyunk belül.

A világ akkor fog változni amikor az emberek nem a külső körülményeket, és a másik embert akarják megváltoztatni, hanem önmagukat.

A világ ezután saját maga megváltozik.

A jóga gyakorlása olyan tudást ad és olyan folyamatokat, gyakorlatokat ad, amellyel az ember automatikusan kifejleszti ezeket a csodás tulajdonságokat mint alázat, tisztelet, hála, tisztaság, becsület, erőszakmentesség, kitartás,

Ez egy nagyon szép leírása annak, hogy milyen tulajdonságokat kell elérni az embernek és milyeneket kell elhagyni. A jóga gyakorlásával és az életmód és filozófia követésével fokozatosan fel tudunk emelkedni erre a szintre. Milyen jó is lenne ha az emberi társadalom csak ilyen személyekből állna. :)

Bhagavad Gíta 1-3. vers

A Magasztos Úr szólott: Félelemnélküliség, léttisztítás, a lelki tudás művelése, adományozás, önszabályozás, áldozatok végrehajtása, a Vedák tanulmányozása, vezeklés, egyszerűség, erőszak nélküliség, igazmondás, mentesség a haragtól, lemondás, békesség, idegenkedés a hibakereséstől, könyörületesség, mentesség a kapzsiságtól, kedvesség, szerénység, rendíthetetlen elszántság, életerő, megbocsátás, kitartás, tisztaság, valamint mentesség az irigységtől és a becsvágytól – óh, Bharata fia, ezek a transzcendentális tulajdonságok az isteni természettel megáldott ember jellemzői.

Az ilyen személy tudatos a karma törvényeiről is. Ami röviden azt jelenti, hogy tudatos arról, hogy amit tesz annak annak lesz visszahatás önmagára. Ha valami jót tesz, akkor vele is jót fognak tenni, Ha valami rosszat , akkor az visszaszáll rá is.

http://nitayoga.com/karma-hiszel-benne-vagy-nem/

Képzeljük el ha minden ember felemelkedni ere a szintre, hogy érti ezt az egyszerű univerzális törvényt. Nem lennének háborúk, erőszak, lopás, stb.

Ezt a megértést és tulajdonságokat fejlesztik ki a jóga gyakorlói!

Ilyen emberi lényekkel akarunk együtt élni!  

Minden embernek meg van a választása, hogy akar e egy szebb világban élni olyan embertársakkal, akik egy értékrendben és céllal élnek együtt békésen és boldogan. 

Tedd meg az első lépést azzal, hogy tudást szerzel arról mi is a jóga és milyen csodás dolgokat érhetsz el először magadban és utána a környezetedben.

http://nitayoga.com/joga-inspiracio-az-eletmod-es-szemleletvaltasra-ami-megvaltoztathatja-a-vilagot/

Om Tat Sat

Buddhi Yoga & Yoga Ladder – HH Bhaktividya Purna Swami

Buddhi Yoga & Yoga Ladder

yogi

Krsna’s is talking about Buddhi Yoga in Bhagavad Gita. Buddhi means basically the process of Sadhana Bhakti; wherein you’re trying to through practice engage the body, mind and word in Krsna’s service.

So then in the Gita, this gives three aspects of the Buddhi Yoga, it’s a combination of Karma, Jnana, Dhyana and Bhakti.

So the whole process is Devotional Service but Devotional Service may not be the prominent element in our lives. Means it is that’s why we’re doing everything but it maybe not what we’re always thinking about or doing. That’s why it’s called Sadhana because when someones on the platform of Prema then you can say, “this is solid Devotional Service” because all you do is think about Krsna, all you do is serve Krsna, there’s nothing that’s not on that platform. But Sadhana means that you’re practising to get to that platform, because Love for Krsna that’s the actual platform.

So then in this, Buddhi Yoga covers the whole spectrum up to there because Karma will be the prominent element in the beginning because that’s where your focus is on performing the activities of Devotional Service.

As you become expert in those activities then the Jnana part starts to come up in that we start to focus on

“ OK I’m able to do the activity but what’s behind the activity?”

“ Why do all the activities work?”

“ How to improve the quality of the activity?”

Watching the modes of nature work. All the different levels of consciousness, all this.

So the activity stays the same so you wont really see any difference between the Karma Yoga and Jnana Yoga.

  The difference will be in where your focus will be? Once you become expert in something then you don’t have to focus on it so much. Means, once your practiced at it, you know like a baby when they get up they have to focus on each step but after a while you don’t even think while you walk. You think of something else you don’t think of walking. So that’s the point, is that the activity, instead of focusing just on the activity your focusing on what’s functioning behind the activity? The metaphysics? The Philosophy? You know these kinds of things.

Dhyana means now the point is, got to where you’re focusing more on Krsna. It means your able to remember him, think of him more and that so you may perform the activity, Karma activities or not? You may use the elements of Jnana as an inspiration to remember Krsna or not? And so that’s there and when that meditation becomes fixed in Samadhi then the next stage is Prema.

So here we can see what Krsna’s talking about in the Gita. He’s saying

“Perform your duty” That’s Karma Yoga.

“In Knowledge” That’s Jnana Yoga.

“Thinking of me” That’s Dhyana Yoga.

“And doing it for me” That’s Bhakti Yoga.

So that theme comes up all throughout the Gita, he’ll explain something and show how it connects to that. The body, the mind, and words are all trying to be connected. So here we have body, you could look at it this way, body is Karma because it’s the body that does the activity. Then words means the intelligence, Prabhupada mentions “ You can tell if someone is intelligent or not by what they speak”. If they don’t speak you can’t tell. Because the intelligence is in charge of the senses, so of all the senses that represents the intelligence it’s the speech because if its functioning it works nicely. And then the mind means the meditation, the Dhyana, the emotion, the needs, So that powers the other two. So Karma, Jnana and Dhyana cover body, mind and words.

So this is what the Gita is showing, this is what is important. And Bhagavatam carries this on by showing how different personalities throughout time have done this. How they have perfected their lives through this process. Some we see are more in Karma, some in Jnana, some in Dhyana and some elevated more to the Devotional aspect, it becomes more prominent.

 – HH Bhaktividya Purna Swami

05 July 2007, B Manor – Dynamics of Vedic Social Psychology – Part 3